Több mint egy évtizede velünk van, általában az ügyfeleken verik le – bőven vannak kiskapuk, hogy elkerüljük a tranzakciós illetéket
A tranzakciós illeték továbbra is meghatározó eleme lesz a magyar pénzügyi környezetnek 2026-ban. Az elmúlt években bevezetett és módosított szabályok nyomán ez az adónem ma már stabilan beépült a banki működésbe: a pénzügyi műveletek – például átutalások, készpénzfelvételek vagy egyes értékpapírügyletek – után fizetendő illeték közvetve a lakossági és vállalati ügyfelek költségeit is növeli.
Formálisan az illeték befizetésére a pénzintézetek kötelezettek, a piaci gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a bankok többsége ezt részben vagy egészben áthárítja ügyfeleire. Ennek következtében a tranzakciós illeték nem csupán fiskális eszköz, hanem a mindennapi bankhasználat költségeit befolyásoló tényezővé vált.
Mit jelent a tranzakciós illeték a gyakorlatban?
A tranzakciós illeték lényege, hogy bizonyos pénzmozgások után százalékos vagy tételes díj fizetendő. Az illeték hatása nem kizárólag az egyes tranzakcióknál jelenik meg: hosszabb távon a banki díjstruktúrákban, csomagárakban és számlavezetési költségekben is visszaköszönhet. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a nem készpénzes fizetések térnyerése sem szüntette meg teljesen az illeték terhét, ugyanakkor új versenyhelyzetet teremtett a pénzügyi szolgáltatók között. A bankok és alternatív pénzügyi szereplők egy része kifejezetten arra törekszik, hogy az illeték hatását mérséklő vagy azt részben kompenzáló megoldásokat kínáljon ügyfeleinek.
Nemzetközi kitekintés és gazdasági összefüggések
Nemzetközi összehasonlításban a pénzügyi tranzakciók adóztatása nem számít ritkaságnak:
több európai ország alkalmaz valamilyen formájú tranzakciós vagy pénzügyi illetéket a költségvetési bevételek növelésére. A szakirodalom ugyanakkor rendre felhívja a figyelmet arra, hogy ezek az adók mérsékelt bevételi hatékonyság mellett torzíthatják a piaci viselkedést és ösztönözhetik az alternatív megoldások keresését.
Magyarországon is megfigyelhető, hogy a tranzakciós illeték hatással van a fogyasztói döntésekre, a vállalati pénzkezelési gyakorlatra és bizonyos esetekben a befektetési struktúrákra is.
Jogszabályszerű lehetőségek a költségek csökkentésére
Fontos hangsúlyozni, hogy a tranzakciós illeték mérséklése nem feltétlenül jelent jogsértést. A pénzügyi gyakorlatban több olyan megoldás létezik, amely jogszerűen csökkentheti az illeték közvetett hatását:
- Illetékmentes vagy kedvezményes tranzakciók kihasználása
Bizonyos tranzakciótípusok vagy értékhatárok alatt az illeték nem vagy csak korlátozottan érvényesülhet, amit tudatos pénzkezeléssel ki lehet használni. - Speciális fizetési megoldások alkalmazása
Egyes digitális fizetési módok – például fizetési kérelmek vagy azonnali fizetéshez kapcsolódó megoldások – bankonként eltérő díjazás alá eshetnek, ami csökkentheti az összköltséget. - Alternatív pénzügyi szolgáltatók bevonása
Fintech cégek és nemzetközi szolgáltatók – például digitális pénzforgalmi platformok – gyakran eltérő üzleti modellben működnek, ami alacsonyabb vagy átláthatóbb tranzakciós költségeket eredményezhet.
Ezek a módszerek a nemzetközi adózási gyakorlat szerint törvényes adóoptimalizációnak minősülnek, és világosan elkülönülnek az illegális adóelkerüléstől.
A tranzakciós illeték túlmutat önmagán
2026-ban a tranzakciós illeték továbbra is a magyar pénzügyi rendszer egyik meghatározó eleme lesz. Rövid távon növeli a banki szolgáltatások költségeit, ugyanakkor ösztönzi az innovációt, a digitális fizetési megoldások terjedését és a piaci versenyt. Hosszabb távon a fogyasztói szokások és a pénzügyi döntések átalakulását is befolyásolhatja olyan folyamatokat indítva el, amelyekre a szabályozóknak és a piaci szereplőknek egyaránt reagálniuk kell.
Banki kondíciók és kedvezmények 2025–2026
A pénzügyi tranzakciós illeték hatásai nem csak elméleti vitákban, hanem a banki kondíciós listákon is megjelennek — és egyre több intézmény próbál kedvezményeket vagy átmeneti akciókat kínálni az ügyfelek terheinek enyhítésére.
- OTP Bank például 2025. január 1-től új díjszabást vezetett be, ahol a bankon belüli és bankon kívüli átutalások költségei emelkedtek (a tranzakciós illetékből fakadóan), de bizonyos konstrukciókban az 50 000 forintot meg nem haladó utalások továbbra is díjmentesek maradtak egyes csomagokban.
- A CIB Banknál jelenleg is elérhetők olyan lakossági számlacsomagok, ahol az 50 000 forintot meg nem haladó átutalások díjmentesek lehetnek. Ez nem jogszabályi mentesség, hanem banki kondíciókhoz kötött kedvezmény, amely a tranzakciós illeték ügyfélre háruló hatását mérsékelheti.
- Erste Banknál a George számlacsomag keretében továbbra is díjmentesek a 400 000 forint alatti utalások — bár az e feletti tranzakciók díjai emelkedtek az illeték hatására.
- K&H Bank és Raiffeisen Bank több bankhoz hasonlóan 2025 elején módosította számladíjait, és átültette az illetékváltozások hatását a lakossági díjstruktúrába is. A Raiffeisen emellett 2025-2026-ra szóló időszakra egyes díjak kedvezményes időszakát is kommunikálta — például bizonyos tranzakciós tételek mérsékeltebb díjazását.
Mit jelent ez az ügyfeleknek?
Díjmentes sávok és csomagok léteznek — de ezek feltételekhez (pl. havi jóváírás, minimális tranzakciószám) kötődhetnek, és bankonként nagyon eltérőek. Átmeneti akciók (pl. egyes tranzakciók díjmentesek egy meghatározott időszakban) segíthetnek enyhíteni a terheket 2025–2026 során.
A kondíciók gyorsan változhatnak, ezért érdemes az adott bank aktuális kondíciós listáját és promócióit folyamatosan figyelni.
A fogyasztói szokások megváltozásának enged teret az is, hogy februártól az eddigi duplájára, havi 300 ezer forintra nő a bankkártyás készpénzfelvétel díjmentességének az értékhatára. A BiztosDöntés szakértői szerint a változás nyomán a készpénzállomány is megugorhat a lakosságnál. A keretrendszer nem változik, vagyis a lehetőség csak egy bankszámlához kapcsolható, és havonta legfeljebb két tranzakcióra vonatkozik. A két ingyenes tranzakció bármely magyarországi ATM-nél végrehajtható, nem kell a saját bank készülékét keresni. Szintén fontos kitétel, hogy
a bankok a készpénzfelvétel műveletenkénti értékhatárát nem vihetik 150 ezer forint alá.
A szakértők szerint erre a kikötésre azért lehetett szükség, mert a pénzintézetek sok esetben korlátozzák az idegen kártyával egy tranzakció keretében felvehető összeget.
A készpénzfelvételi limit emelésére vonatkozó javaslat azzal az indoklással kapott parlamenti támogatást, hogy több mint egy évtized után már éppen időszerű emelni az eddigi felső határon.
A Magyar Bankszövetség bírálta a módosítást, mivel a bankautomatáknál történő készpénzfelvételi tranzakciókat 0,9 százalékos tranzakciós illeték terheli. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél teljesen kihasználja a törvényben biztosított feltételeket, a banknak az eddigi 1350 forint tranzakciós illeték helyett 2700 forintot kell befizetnie havonta folyószámlánként. A pénzintézetek a költségnövekedést pedig átháríthatják a lakosságra.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján a belföldi kártyás készpénzfelvételek összegének változása önmagában nem feltétlenül indokolná a limit duplázását. A harmadik negyedévben összesen 2346,4 milliárd forint készpénzt vettek fel Magyarországon, ami 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A tranzakciók száma pedig még vissza is esett éves összevetésben: a július és szeptember között regisztrált, 20,34 millió művelet 4,5 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál.
Ezeket a bankszámlákat semmi se védi: így drágulnak 2026-tól a díjak – az első szolgáltató már lépett
2026-ban a vállalkozói bankszámlák díjai várhatóan 4-5 százalékkal emelkednek az infláció miatt, mivel itt a lakossági moratóriummal ellentétben a bankok szabadon emelhetnek. Ehhez hozzáadódik a teljes összegű tranzakciós illeték áthárítása is. Bővebben>>>
