Csehország: egykulcsos adó

Adóreform. Egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót vezetnek be Csehországban 2008-tól – döntött hétfő esti ülésén a prágai kormány. A vállalati nyerségadó tervezett csökkentése – a jelenlegi 24-ről 19 százalékra – 2010-ig valósulhat meg. A kedden nyilvánosságra hozott intézkedések értelmében a jelenleg négykulcsos szja egykulcsossá alakításából eredő többletköltséget az áfa kedvezményes kulcsának felemelésével és a jóléti kiadások csökkentésével finanszírozzák az államháztartás számára. Az áfa ma még 5 százalékos kedvezményes kulcsát 9 százalékra emelik, s jövőre összesen 22,8 milliárd koronát (201,5 milliárd forintot) faragnak le a szülési szabadság idejére adott juttatásokra, a táppénzre és a családi pótlékra elkülönített pénzekből. Miroslav Kalousek pénzügyminiszter a változtatásokat a fenntartható államháztartás megteremtésének céljával indokolta.

Jelenleg a cseh magánszemélyek évi 121 200 korona (1,07 millió forint) jövedelemig 12 százalékos szja-t fizetnek. Az e feletti jövedelemrész adója évi 218 400 koronás (1,93 millió forintos) jövedelemig 19 százalék, a 218 400–331 200 korona közti jövedelemre 25 százalékot kell fizetni, és csak 331 200 korona (2,927 millió forint) felett lép be a legfelső, 32 százalékos adókulcs. A cseh szja-terhelés tehát már ma is jóval alacsonyabb a magyarnál, s a különbség a most elfogadott adóreform következtében jövőre tovább nő (mint ismert, hazánkban az idén 1,7 millió forint éves jövedelemig 18 százalék az adó, az a feletti jövedelemrészre pedig 36 százalék).

Hazánk ráadásul az utóbbi időben a csehekkel összehasonlítva egészen más irányt vett az adó- és a támogatási rendszerben végrehajtott módosítások ügyében. Mindent elmond a korrekciókról, hogy azokra a költségvetési kiigazítás miatt volt szükség. A cseh egyszerűsítéssel szemben Magyarországon a személyi jövedelemadó rendszere lényegében háromkulcsossá bővült: évi mintegy 6,75 millió forintos jövedelem felett 4 százalékos különadót (ismertebb nevén szolidaritási adót) kell leróni. A kedvezmények köre szűkült, és a fennmaradókkal a korábbinál alacsonyabb jövedelem esetében lehet csak élni. Az élőmunkaterheket tovább emelte, hogy a munkavállaló egészségbiztosítási járuléka két lépcsőben 4-ről 7 százalékra emelkedett.

A vállalkozási tevékenység adóztatása két ponton is szigorodott: egyrészt tavaly szeptembertől 4 százalékos különadót vetett ki a kormány az egyéni vállalkozókra és a társas vállalkozásokra. Ez nem jelenti automatikusan a jelenleg 16 (egy minimális eredményig 10) százalékos társaságiadó-kulcs 4 százalékponttal való emelését, hiszen a különadót egészen más adóalapra kell felszámítani, a társaságiadó-kedvezményekkel például nem lehet élni. A 4 százalékos különadó bevezetése költségvetési hatását tekintve 5 százalékpontos társaságiadó-emeléssel egyenértékű. Emellett az év elejétől bevezették, majd – bár az Alkotmánybíróság megsemmisítette – július 1-jétől átfogalmazva ismételten hatályba kívánják léptetni az elvárt adóként elhíresült, legújabb nevén minimumadónak becézett sarcot.

Míg Csehországban az szja csökkentését finanszíroznák az áfa emelésével, addig Magyarországon az áfaváltozások összességében évi 100 milliárd forintos bevételkiesést jelentenek a költségvetés számára. Az áfakulcsok két lépcsőben változtak: múlt év elején (illetve az üzemanyagoknál 2005 októberétől) a 25 százalékos normál kulcs 20 százalékra mérséklődött, ám a fiskális konszolidáció egyik elemeként a 15 százalékos kulcs 2006 szeptemberétől megszűnt, és az alá tartozó termékek, szolgáltatások után azóta már 20 százalékos áfát kell felszámítani.

A prágai döntéssel tovább nő azoknak az országoknak a száma, amelyek egykulcsos személyi jövedelemadót vezetnek be a térségben.

Ahol megjelent az egykulcsos adó, túlnyomórészt kedvezőek voltak az azzal kapcsolatos tapasztalatok. Oroszországban a bevezetés évében 25 százalékkal nőttek az államháztartás szja-bevételei. Szlovákiában az OECD értékelése szerint az egykulcsos adónak köszönhetően „erősödtek a befektetések és a vállalkozói tevékenység ösztönzői, csökkentek a tőkeallokációt torzító tényezők, és nőtt az adóbehajtás hatékonysága”. Igaz, Szlovákiában a magas egészségügyi és nyugdíjjárulékok fenntartása miatt a reform után az szja jelentősége is alaposan csökkent. VG

Ráadásul a bevezetésével együtt általában eltörlik a különféle adókedvezményeket, így jócskán kiszélesítik az adó alapját is. Hátránya, hogy sokan igazságtalannak tartják, mondván, így a gazdagok is csak ugyanolyan kulccsal adóznak, mint a szegényebbek.

Az egykulcsos adót támogatók erre azzal szoktak visszavágni, hogy több kulcs alkalmazása mellett sem biztos, hogy valóban magasabb a gazdagok effektív adóterhe, hiszen ők titkolják el jövedelmeiket, és leginkább ők veszik igénybe a kedvezményeket is.

Ráadásul a bevezetésével együtt általában eltörlik a különféle adókedvezményeket, így jócskán kiszélesítik az adó alapját is. Hátránya, hogy sokan igazságtalannak tartják, mondván, így a gazdagok is csak ugyanolyan kulccsal adóznak, mint a szegényebbek.

Az egykulcsos adót támogatók erre azzal szoktak visszavágni, hogy több kulcs alkalmazása mellett sem biztos, hogy valóban magasabb a gazdagok effektív adóterhe, hiszen ők titkolják el jövedelmeiket, és leginkább ők veszik igénybe a kedvezményeket is.

Elsők A térségben először Magyarország hajtott végre radikális jövedelemadó-csökkentést, még 1996-ban, ez azonban csak a társasági adóra terjedt ki (annak rátája 36 százalékról 18-ra csökkent).

Az szja-t elsőként Szlovákia faragta le 2004-ben: az addig 38 százalékos legfelső kulcs helyett egykulcsos, 19 százalékos terhelést vezetett be.

-->