BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Akik befolyásosabbak Bushnál

Mi lehet a közös XVI. Benedek pápában, Leonardo di Caprio egykori tinédzserbálványban, Omar al-Basir szudáni diktátorban, Garri Kaszparov egykori sakkvilágbajnokban vagy Lakshmi Mittal brit–indiai acélmágnásban? Valamennyien a világ ma élő száz legbefolyásosabb embere közé tartoznak, legalábbis a Time magazin évente megjelentetett „arcképcsarnokának” legfrissebb kiadása szerint.

A lista legfeltűnőbb hiányzója George W. Bush amerikai elnök: a Time szerkesztői szerint ő nem tartozik a világ száz legbefolyásosabb vezetője közé. További pofon lehet a világ első számú po-

litikai vezetője számára, hogy külügyminisztere (Condoleezza Rice) és egykori legádázabb riválisa, a vele szemben a 2000-es elnökválasztáson alulmaradt Al Gore azonban rajta van a listán, igaz, utóbbi „csak” amiatt, hogy azóta a klímaváltozás elleni harc első számú amerikai szószóló-

jává vált. A Busht élesen kritizálók közül a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolták Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltet is.

A Time nem állította sorrendbe a neveket, egyszerűen csak megnevezte azt a 71 férfit és 29 nőt, aki a lap szerkesztői szerint a legnagyobb hatással van ma a világra. A listára a művészetek és a szórakoztatóipar világából olyan nevek kerültek fel, mint Brad Pitt filmszínész, Kate Moss szupermodell, Anna Netrebko orosz operaénekes vagy Simon Fuller, a Megasztár típusú tehetségkutató énekversenyek első változatának kiötlője. Helyet kapott a száz legbefolyásosabb között például Klaus Schwab, az évente megrendezett davosi Világgazdasági Fórum alapítója, vagy Steve Jobs, az Apple számítástechnikai óriáscég alapítója is.

Jobs mellett számos más ismert üzletember is szerepel az összeállításban. Az említett Lakshmi Mittal mellett felkerült például Richard Branson, a Virgin Airline alapítója, Vatanabe Kacuaki, a Toyota elnök-vezérigazgatója, a francia szépségiparban meggazdagodott Bernard Arnault (a Christian Dior vezetője), Indra Nooyi indiai származású Pepsico-főnök, Ken Lewis (a Bank of America elnöke) vagy Clara Furse, a londoni értéktőzsde vezérigazgatója.

Elsősorban nem üzleti tevékenysége miatt került azonban a listára Warren Buffett, a világ egyik legismertebb tőzsdespekulánsa, hanem azért, mert tavaly hihetetlen summát, 30 milliárd dollárt adományozott (ez megfelel háromhavi magyarországi GDP-nek) a világ legnagyobb jótékonysági szervezetének, a szegénység ellen és az egészségügyi viszonyok javításáért több mint száz országban küzdő Bill and Melinda Gates alapítványnak.

A legérdekesebb azonban a „vezetők és forradalmárok” kategóriája. Idesorolták például II. Erzsébet brit királynőt (aki soha nem adott interjút egyetlen újságírónak sem), Liu Csi pekingi polgármestert (aki a jövő évi olimpiára készülve az utcai köpködés és a piszkos nyilvános vécék elleni harcáról vált ismertté), Raúl Castro kubai vezetőt (aki igen sikeresen veszi át szép lassan testvére, Fidel összes pozícióját), Oszama bin Laden terroristavezért, a Terminátorból sikeres kaliforniai kormányzóvá vedlett Arnold Schwarzeneggert (aki csak azért nem lehet szépreményű amerikai elnökjelölt, mert Ausztriában született), Hu Csin-tao kínai pártvezetőt és a listára egyetlen vezető európai politikusként felkerült Angela Merkel német kancellárt.

Sokan azonban nem valamilyen különleges adottságuk vagy jól hasznosított tehetségük miatt szerepelnek az összeállításban, hanem morális tartásuk vagy egyszerűen csak példamutató bátorságuk folytán. Ilyen például a halálosan beteg Elizabeth Edwards, John Edwards amerikai elnökjelölt felesége, aki sokakat elérzékenyített az USA-ban azzal, hogy rákbetegségének végzetesnek tűnő kiújulása után is arra kérte férjét, folytassa kampányküzdelmeit. A legbefolyásosabbak közé került egy fekete New York-i építőipari munkás, Wesley Autrey is. Ő néhány hónapja azzal vált ismertté, hogy egy metróállomáson egy másik utas után ugrott – aki krónikus betegségének hirtelen jött rohama miatt esett a sínek közé –, és testével eltakarva védte őt meg a fejük felett elrobogó szerelvénytől. (Autrey hőstette óriási sajtónyilvánosságot kapott, és Bush elnök idei évértékelő beszédében példaként állította őt az ameri-kaiak elé.)

A lista ma már nem csak a valós életben befolyásossá vált embereket tartalmazza. Felkerült rá Philip Rosedale is, aki a robbanásszerűen terjedő, immár több mint hatmillió ember „második énjének” kiélését lehetővé tevő szórakoztató webportál, a Second Life egyik kiötlője is. Őt persze, amint az illik is egy ilyen feltalálóhoz, valószínűleg többen ismerik Second Life-béli nevén, Philip Lindenként… VG

Magyar hiányzók

Magyar származásúak nem kerültek be a világ legbefolyásosabbjai közé, ami azért nem magától értetődő, mert számos kis nemzet tagjai felkerültek a listára. Ott található például egy izlandi neurológus, egy svájci teniszcsillag vagy egy svéd genetikus is.

A száz legbefolyásosabb közé összesen 27 ország állampolgárai kerültek fel, a legtöbben persze amerikaiak, de sok a kínai, a japán és a brit is.

A száz legbefolyásosabb közé összesen 27 ország állampolgárai kerültek fel, a legtöbben persze amerikaiak, de sok a kínai, a japán és a brit is.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.