Új ország vezeti be az eurót: ítéletet mondott róla a nagy amerikai hitelminősítő – máris itt a következménye az átállásnak
A Moody's Ratings javította Bulgária minősítési országplafonját, amit az ország közelgő euróövezeti csatlakozásával indokolt kedden. A Moody's a bolgár gazdaságban honos szub-szuverén adósságkibocsátók hazai és külső adósságaira adható lehetséges minősítések felső határát az eddigi "Aa2"-ről egy fokozattal a magasan elsőrendű "Aa1"-re emelte.
Ez a hitelminősítői döntés nem az államnak, hanem a bolgár cégeknek kedvez
A nemzetközi hitelminősítő módszertana alapján ez már csak egy fokozattal marad el a lehető legmagasabb "Aaa" osztályzati országplafontól. A lépést indokolva a Moody's kiemelte, hogy Bulgária január 1-én csatlakozik az euróövezethez. A hitelminősítő Bulgáriára mint szuverén adósra "Baa1" befektetői ajánlású besorolást tart érvényben stabil kilátással.
A Moody's indoklása szerint a a hat fokozatnyi rés a helyi adósságra meghatározott besorolási országplafon és az adott gazdaság hazai adósságára érvényes szuverén osztályzat között, valamint a hazai és a külső besorolási országplafon egalizálása a Moody's gyakorlatában tipikusan jellemző az euróövezeti gazdaságokra. Ez ugyanis tükrözi az euróövezet erőteljes intézményi, jogi és szabályozói keretrendszeréből eredő előnyöket, valamint a likviditási támogatást és az egyéb válságkezelő mechanizmusokat. A hitelminősítő szerint
ez a besorolási gyakorlat azt is tükrözi, hogy minimális a kockázata az euróövezeti tagországok kilépésének a valutaunióból.
Az iparági gyakorlatban a besorolási országplafon az adott gazdaságokban honos kereskedelmi adósok, a nem szuverén szintű adósságkötelezettségek és tranzakciók, valamint a bankbetét-állományok osztályzatának felső határa, amely az euróövezet esetében rendszerint magasabb az érintett gazdaság mindenkori szuverén adóskockázati minősítésénél.
A Moody's megjegyzi ugyanakkor, hogy a besorolási országplafon gyakorlatszerűen a rendszerszintű nem szuverén adóskockázatokat is tükrözi, tekintettel arra, hogy a kereskedelmi adósok általában függnek a működési országukra jellemző gazdasági, intézményi, pénzügyi és politikai környezettől.
Bulgária az euró bevezetése ellenére is válságban van
Hiába azonban az euró bevezetése Bulgáriában, az országban politikai válság alakult ki, miután a nemzetgyűlés nem tudta elfogadni sem a 2026-os állami költségvetést, sem az egészségbiztosítási és társadalombiztosítási alapok büdzséjét. parlament ideiglenes megoldásként úgynevezett „hosszabbító törvényt” fogadott el, amely a 2025-ös költségvetést alkalmazná 2026 első három hónapjában.
Mindez azonban azt is jelenti, hogy
ebben az időszakban a közszolgálati dolgozók nem számíthatnak béremelésre,
miközben a beruházásokat is hátrányosan érinti, ahogy a megélhetési biztonságot is. A döntés súlyosan érinti az oktatást, egészségügyet, közigazgatást, közlekedést, kultúrát, a védelmi és rendészeti szerveket, valamint a mezőgazdaságot, a postai szolgáltatásokat és számos más stratégiai ágazatot.
Mindeközben tömegek tüntetnek Bulgáriában nemcsak a költségvetés hiánya, de a burjánzó korrupció miatt is, így az euró bevezetésének áldásai is csak kevésbélesznek érzékelhetők. Az ország egyébként már az euró születése előtt gyakorlatilag lemondott monetáris függetlenségét, a leva árfolyamt már 1999-ben, az euró születése előtt a német márkához kötötték, majd ezt váltotta fel az euróval szemben rögzített árfolyam.
