Erősebb külkerlobbit akarnak

A tervek szerint ősszel ül össze először a külkereskedelmi kerekasztal, a kormányzat, a promóciós intézmények, a felsőoktatás és a külkereskedelemmel is foglalkozó vállalkozások képviselőinek új fóruma, amelynek célja az eddiginél hatékonyabban előmozdítani a magyar export hazai hátterének az ügyét. A kerekasztalt a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) javasolta, s a gazdasági tárca azt kedvezően fogadta – tudtuk meg Dávid Imrétől, az MKSZ elnökétől.

A szervezet őszi tisztújító közgyűlésére új stratégiát hirdetnek meg, amelynek kidolgozásában nagy szerepet szánnak a tagvállalatoknak. Már folyik a szakma és a szövetség helyzetének felmérése, ezzel párhuzamosan a tagvállalatok igényeinek, elvárásainak, javaslatainak begyűjtése. Két alappillérre épül majd a stratégia: egyrészt, hogy a gazdaság tartós növekedésének motorja a beruházások és az export, másrészt, hogy a szövetség elsősorban a magyarországi kis- és középvállalatok ügyét képviseli. Ezek segítése ugyan megfogalmazott kormányzati cél, ám a különböző – például a külgazdasági – stratégiában lefektetett elveket aprópénzre kellene váltani, biztosítani szükséges a végrehajtás feltételrendszerét. Dávid Imre példaként említi a különféle pályázatokon való sikeres részvétel elősegítését. Egy konkrét eseten vezeti le az igényt: az EU 2008-ban indítja afrikai fejlesztési programját, amelyhez egy közös alapot hoznak létre a tagállamok, Magyarország mintegy 125 millió euróval járul ehhez. Az lenne a minimum, hogy a magyar kkv-k legalább ilyen értékű kiírandó pályázatokat nyerjenek el, ám ehhez a fogadó – ez esetben afrikai – országokban komoly gazdaságdiplomáciai lobbimunkára volna szükség, de a magyar jelenlét az afrikai államok zömében elenyésző mértékű. Azaz újra kellene gondolni a magyar külképviseleti rendszert, s átcsoportosítással erősíteni kellene olyan országokban, ahova fokozni lehetne a magyar exportot.

A szövetségnek is nagy szerepe van abban, hogy a szakma hatékony képviselete biztosítva legyen, s e téren előre kell lépni – ismerte el Dávid Imre. Például igényként merült fel, hogy a tervek szerint júliusban átalakuló Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. igazgatóságában állandó (és nem rotációs) tagságot nyerjenek el. Emellett az érdekérvényesítésben, közös szövetségi állásponttal szeretnék hallatni a hangjukat az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekben. Siker, hogy több tárcánál talált már erre fogadókészséget, így asztalhoz ültek ez ügyben a gazdasági és a környezetvédelmi tárcával, illetve a közeljövőben a külügyi és az agrártárca képviselőivel egyeztetnek – mondta.

Tagjainak száma: 84

Tagjainak összetétele:

– nagyvállalat: 10

– kkv: 71

– állami promóciós intézmény: 3

Tagjainak száma: 84

Tagjainak összetétele:

– nagyvállalat: 10

– kkv: 71

– állami promóciós intézmény: 3 Kitörési pontokat keresnek Dávid Imre kisinterjú

- Milyen kitörési pontokat lát a magyar külkereskedelem számára?

- A kelet-európai országok közül például az orosz és az ukrán piac; a távol-keletiek közül a többi között az indiai és a kínai, a délkelet-európai térség s egyes fejlődő országok.

- Miért pont ezek?

- Részint, mert természetes piacaink, részint, mert ezekben az országokban ismertek a magyarok, a máig élő évtizedes kapcsolatok revitalizálhatók, vannak referenciáink, s megvan a hazai szürkeállomány az újrakezdéshez. És sok, a rendszerváltást megelőző években Magyarországon tanult diák ezekben az országokban vezető pozíciókban van.

- Milyen állami rásegítést várnának el?

- Habár a támogatáspolitikai lehetőségeket komoly korlátok közé szorítják nemzetközi kötelezettségeink, az előírások, a diplomáciai külképviseleti hálózaton és az állami promóciós szervezeteken keresztül hatékonyabban lehet az exporttámogatást biztosítani.-->