Pénzalap a gazdáknak
Európai Parlament (EP) jelentése, amelyet a képviselő-testület mezőgazdasági bizottsága a héten fogadott el. A dokumentum a zöldség- és gyümölcspiac reformjára vonatkozó európai bizottsági javaslatot értékeli. A brüsszeli testület tervezetének kulcseleme szerint a szektor eddigi piacszabályozó támogatásait (például feldolgozói és exporttámogatás) megszüntetnék, és az eddig erre a célra elkülönített pénzforrásokat közvetlen kifizetésként adnák a termelőknek. Így a gazdák az uniós kifizetéseket nem a termelés mértékéhez kötötten, hanem a megművelt terület alapján kapnák meg.
Az EP mezőgazdasági bizottsága szerint azonban továbbra is szükség lenne olyan ún. rugalmasan alkalmazható támogatásokra, amelyeket minél inkább hozzáigazítanának a termelők szükségleteihez, különösen a piaci válsághelyzetek esetén. Ennek értelmében az euro-képviselők arra tettek javaslatot, hogy a tagállamoknak egy külön támogatási alapot kellene felállítaniuk az időjárás viszontagságainak erősen kitett ágazat kockázatkezelésére. A javasolt mechanizmus értelmében az alapot kétharmad részben az EU-nak, egyharmad részben a termelő és értékesítő szervezeteknek (tész) kellene finanszírozniuk. A válságalap olyan jogcímek esetén lehetne felhasználható, mint a piacról való kivonás vagy korai szüret. Emellett az EP azt is javasolja, hogy az alap eszközeit felhasználhassák a tészeken kívüli termelők is.
Fontos lenne a kríziskezelő pénzügyi alap, de a zöldség-gyümölcs szektor mai szervezettségi állapotában magyar szempontból inkorrekt lenne a tészekre rótt egyharmados befizetési kötelezettség – közölte Lux Róbert, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. Az unió csak az úgynevezett véglegesen elismert tészeket fogadja el valódi ágazati szervezetként, nálunk viszont egyelőre csak a forgalom 10 százalékát bonyolítják le ilyen tészek. Ezért diszkriminatív lenne, ha e hazai szervezeteknek jelentős pénzügyi hozzájárulást kellene teljesíteniük. Magyarországon az EU-nak – más tagországok mintájára – előbb egy szervezeti felzárkóztatási programot kellene végrehajtania, azután lehetne felvetni a fizetési kötelezettség ügyét – érvelt Lux Róbert.
A brüsszeli tervekkel szemben az exporttámogatás megszüntetésének megakadályozására szólított fel Glattfelder Béla magyar euro-képviselő az EP nemzetközi kereskedelmi bizottsága által ugyancsak a héten elfogadott véleményében. A Fidesz EP-képviselője szerint az európai és a magyar termelőket meg kell védeni az ellenőrizetlen zöldség-gyümölcs importtól. A hűtési technológiák fejlődésének következtében ugyanis a friss zöldség és gyümölcs egyre nagyobb távolságra és egyre olcsóbban szállítható. Eközben a nagy tömegű olcsó munkaerővel rendelkező Kína és India rohamtempóban növeli termelését a munkaerőigényes zöldség-gyümölcs ágazatban – érvelt Glattfelder. Mindez a közeljövőben az importnyomás fokozódását jelentheti az európai piacokon. A kínai gomba, fokhagyma és fagyasztott eper az utóbbi években nagy mennyiségben, nyomott áron került az európai piacokra, komoly gondokat okozva a magyar termelőknek – hívta fel a figyelmet a néppárti képviselő. VG
A támogatási tétek számokban
Az uniós zöldség- és gyümölcspiac reformja a szektor által kapott évi mintegy 1,7 milliárd eurós közösségi támogatás újraosztására vonatkozik.Ez az összeg a teljes EU-költségvetés 3,1 százalékát jelenti. A zöldség- és gyümölcságazat az uniós mezőgazdasági termelés 17 százalékát teszi ki.
Ez az összeg a teljes EU-költségvetés 3,1 százalékát jelenti. A zöldség- és gyümölcságazat az uniós mezőgazdasági termelés 17 százalékát teszi ki.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.