Alkut sürgetnek a piacok

Kevés esély van arra, hogy a ma kezdődő G8-csúcsértekezlet résztvevői elfogadják a német kormány által javasolt és a piacok támogatását is élvező klímavédelmi programot. Angela Merkel kancellár, a péntekig tartó találkozó házigazdája három ponton szeretné konkrét kötelezettségvállalásra bírni a fejlett országokat. Egyrészt meg kellene akadályozni, hogy a föld átlaghőmérséklete két foknál többel emelkedjen az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ezenkívül 2050-ig az 1990-es érték felére szeretnék csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, és világméretűvé tennék az EU-ban működő emissziókereskedelmi rendszert.

Az európai országok támogatják Merkel elképzeléseit; Tony Blair brit kormányfő és a G8-színpadon most debütáló francia elnök, Nicolas Sarkozy a napokban határozottan kiállt a német javaslat mellett. Megfigyelők mégsem tartják valószínűnek, hogy számszerű kötelezettségvállalások szülessenek a Keleti-tenger partján található Heiligendammban. George Bush amerikai elnök elutasítja az európai emissziókereskedelmi rendszer kiterjesztését, és egyelőre a szenynyező anyagok csökkentésére sem akar kötelezettséget vállalni. Ugyanakkor Európa-szerte reményt keltőnek tartják azt a múlt heti Bush-bejelentést, amely szerint a tizenöt legnagyobb szennyező országnak egy későbbi időpontban meg kellene vitatnia a problémát. A feltörekvő országok bevonása annál is fontosabb, mivel a közelmúltban Kína és India is jelezte: nem tartja elfogadhatónak az EU és Németország által szorgalmazott klímavédelmi törekvéseket.

Az üzleti élet ugyanakkor nagyon fontosnak tartaná azt, hogy a vezető államok mielőbb konkrét célokat tűzzenek ki ezen a területen, hiszen ennek révén a pénzügyi piacok és a környezettechnológiában érintett iparágak hosszú távú terveket tudnának kidolgozni a klímavédelemben rejlő lehetőségek kiaknázására. A legnagyobb német biztosítótársaság, az Allianz a heiligendammi találkozó előtt nem sokkal közzétett egy jelentést, amely a Merkel által javasolt hosszú távú célok elfogadása mellett teszi le a garast. A klímaváltozás középtávon mélyreható szerkezetváltozást generál a világgazdaságban – fogalmaz az Allianz, hozzátéve, hogy a piacok határozott állásfoglalást várnak a politikai szereplőktől. A tét nagyságát érzékelteti, hogy az európai környezettechnológiai ipar forgalma a 2006-os 290 milliárdról 2030-ig 1300 milliárd euróra bővülhet, és egyedül Németországban 700 ezer új álláshely születhet ebben a szektorban. Az emiszsziókereskedelem kiterjesztése természetesen a pénzügyi piacok számára is óriási üzletet ígér.

Magyarországon a klíma szárazabbá, ám kiszámíthatatlanabbá válása következtében az aszály mellett az árvízvédelem, a felhőszakadások, a szélviharok és a hőséghullámok is éreztetni fogják hatásukat a gazdaságban. Például csak az árvízi védekezés és helyreállítás költségei 48,1 milliárd forintot tettek ki 1998 és 2002 között.

Magyarországon a klíma szárazabbá, ám kiszámíthatatlanabbá válása következtében az aszály mellett az árvízvédelem, a felhőszakadások, a szélviharok és a hőséghullámok is éreztetni fogják hatásukat a gazdaságban. Például csak az árvízi védekezés és helyreállítás költségei 48,1 milliárd forintot tettek ki 1998 és 2002 között. -->