Döbbenetes jelentés a világ népességének változásáról

Szerdán közzétették az ENSZ-nek a világ népességéről készített jelentését. Földünk lakosságának az évezredek folyamán gyorsuló növekedési ütemben folyamatosan gyarapodott, a XIX. század közepétől, de főleg a XX. század első évtizedeivel kezdődően azonban mindez már robbanásszerűen történt.

A becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén (Kr.e. 10000 körül) a világ népessége kb. 5 millió fő lehetett. A kezdetektől 1985-ig az emberiség létszáma tízszer duplázódott meg, s az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. Míg az első megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr.e. 10000-Kr.e. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950-1985). Kutatási adatok szerint a XX. század második felében a világnépesség átlagos évi növekedési üteme 1,7-2,0 százalék között mozgott.

A 2001. évi ENSZ-jelentés ezt 1,2 százalékban állapította meg, ami évente 77 millió újszülöttet jelentett. Ennek az évi növekedésnek mintegy a felét hat ország adta: India 21 százalékkal, Kína 12 százalékkal, Pakisztán 5, Nigéria és Banglades 4-4, Indonézia pedig 3 százalékkal járult hozzá. A XVIII-XIX. század fordulója tájékán lépte át az emberiség lélekszáma az egymilliárdos határt. A második milliárdra - 1927-ig - 130 évet, a harmadikra - 1960-ig - 33 évet, a negyedikre - 1974-ig - 14 évet, az ötödik milliárdra - 1987-ig - 13 évet kellett várni. Az ENSZ ekkor nyilvánította július 11-ét Népesedési Világnappá, azzal a céllal, hogy felhívja az államok figyelmét a Föld túlnépesedésének veszélyére. A hatmilliárdodik ember újabb 12 év elteltével 1999. október 12-én Szarajevóban született. Más szakaszolási metódus szerint a Föld népessége 1950-ben meghaladta a 2,5 milliárdot, 1975-ben a 4,1-et, 1990-ben az 5,2-et, 2005-ben a 6,4-et, 2015-re pedig várhatóan eléri a 7,2 milliárdot. Vagyis a Föld lakossága 65 év alatt megháromszorozódik. Ezen belül döbbenetesen fokozódik a sokmilliós megapoliszokban élők száma. Pekingben például 1950-ben 1,7 milliónyian éltek, 2015-ben pedig várhatóan 19,4 millió lesz az itt élők száma.

A prognózisok szerint hatvanöt év alatt, 2015-re az argentin főváros, Buenos Aires lélekszáma 5,25 millióról 13,9 millióra nő, az egyiptomi Kairóé 2,1-ről 14,4 millióra, a nigériai Lagosé 1 millióról 24,4 millióra, az amerikai Los Angelesé 4-ről 14,2 millióra, a kínai Sanghajé 4,3-ről 23,4 millióra, a japán Tokióé pedig 6,2-ről 28,7 millióra. A legnépesebb országok a Földön Kína és India, e két ország lakossága külön-külön is meghaladja az egymilliárdot. Jóval utánuk következik az Egyesült Államok, amelynek népessége a 300 millióhoz közelít, majd Indonézia és Brazília. Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Japánban erősen öregszik a lakosság.

A tavalyi előrejelzés szerint 2050-re kilencmilliárd lesz a Föld népessége a 2006-os 6,5 milliárddal szemben. Előzetes várakozások szerint viszont ezután a népesség növekedési üteme várhatóan lassul, mivel a becslések szerint 2050-re olyan alacsony lesz a gyerekszám, hogy nem lesz elég a reprodukcióhoz. Ezt a várható tendenciát erősítette meg az ENSZ gazdasági és szociális osztályának 2007. március 13-án nyilvánosságra hozott jelentése, mely szerint a világ népessége tovább öregszik, miközben 2050-re meghaladja a 9 milliárdot.

A jelentés szerint, amely 2006-os statisztikákra hivatkozik, a Föld lakossága a következő 43 évben 2,5 milliárddal növekszik, a 2007-es közel 6,7 milliárdról 9,2 milliárdra nő 2050-re. Ez a növekedés, amely annyi, mint amennyi 1950-ben a Föld összlakossága volt, elsősorban a kevésbé fejlett országokat érinti. Ezeknek az államoknak az össznépessége 5,4 milliárdról 7,9 milliárdra növekszik a következő több mint négy évtizedben.

A jelentés néhány kulcsfontosságú megállapítása:

- A 21. század legnagyobb jelentőseggel bíró népesedési változását a városok növekedése jelenti. A jelentés szerint megelőző intézkedések kellenek, mivel túlságosan is nagyméretű és gyors a változás ahhoz, hogy arra a tervezők, politikusok utólag képesek legyenek reagálni.

- 2008-ban első ízben a világ népességének több mint fele, 3,3 milliárd ember él majd városias környezetben. 2030-ra ez a szám 5 milliárdra növekszik. Az urbanizáció gyorsan növekszik a fejlődő világban.

- A globalizáció fő nyertesei a városok, de közülük kevés az, ahol elégséges munkahelyet hoznak létre. Főként a nők, a kisebbségek és a szegények lesznek a vesztesek.

- A 10 millió lélekszám feletti megavárosok száma nem nőtt olyan mértékben, ahogyan azt a hetvenes években prognosztizálták. A városi lakosság több mint fele 500 ezer vagy kevesebb lakosú városban él. Elvben ugyan a kisebb településeken könnyebb megoldani a városiasodás gondjait, de ezekkel a problémákkal nem szembesülnek. Sokak, főképp a nők jobban élnek a falusi településeken, mint a városokban, főképp mint a 100 ezernél kisebb lélekszámú városokban.

- A küzdelmet a milleniumi cél, vagyis a szegénység 2015-re történő megfelezési céljának teljesítéséért a városi szegénynegyedekben kell megvívni. A szegénység a városi környezetben gyorsabban terjed, mint vidéken. Ma egy milliárd ember él nyomortelepeken, 90 százalékuk a fejlődő országokban.