Kína "a világ műhelye"

Kína már 2020-ra – vagyis a korábban számítottnál jóval hamarabb – a világ legnagyobb ipari hatalmává válik – közölte legfrissebb előrejelzésében a Global Insight. A washingtoni székhelyű kutatóintézet szerint a jelenleg 1,3 milliárd lakosú Középső Birodalom 2020-ban a világ ipari termelésének 22,4 százalékát adja (szemben a jelenlegi 12,1-del). Ezzel csak hajszállal ugyan, de első ízben megelőzi a mostani világelső, háromszázmilliós lakosú Egyesült Államokat (amely akkor 22,2 százalékot mondhat majd magáénak, szemben a mostani 25,5-del). Míg a 19. században Nagy-Britannia, a 20.-ban pedig az USA volt „a világ műhelye”, a 21. században Kína vált azzá – mondogatják a gazdaságtörténészek.
Számos ipari ágazatban persze már ma a világ legnagyobb termelője, köszönhetően az elmúlt évtizedek robbanásszerű fejlődésének. Az acéliparban például a kínai termelés ma már kétszer akkora, mint az amerikai és a japán együttvéve. A textiltermékek világpiacát már régóta a kínai termékek uralják. Hasonló a helyzet az egyszerűbb játékok vagy a cipők terén. Talán kevésbé ismert, de kínai például a világ legnagyobb mikrohullámúsütő-gyára (Galanz) is.
Ez utóbbi példa jól mutatja, hogy a legutóbbi időkben a szofisztikáltabb áruk előállításában is elképesztő tempóban nő az ázsiai óriás termelésének a súlya. A kínai autóipar például ma már a világ harmadik legnagyobb szereplője, tavaly 6,291 millió járművet állított elő, s az elmúlt évek 20-30 százalékos éves növekedési ütemét látva itt sincs már messze a jelenleg még 10,8-10,8 millió darabbal holtversenyben világelső USA, illetve Japán lekörözése. Néhány hete pedig azt jelentették be Szecsuan tartományban, hogy felépült az első, plazmatévéket gyártó üzem is Kínában.
Az elmúlt harminc évben a kínai GDP megtízszereződött. Abban az országban, amely a hetvenes évek végén még uniformisszerű öltözködéséről és a fő közlekedési eszközként használt biciklikről volt ismert, mára a legnagyobb városok felhőkarcolói sokak szerint szépségben lekörözik az amerikaiakat, és Sanghajban 430 km/h-s sebességgel száguldó mágneses gyorsvasút viszi az utasokat a repülőtérről a városközpontba.
A rendkívüli fejlődés az 1978-ban kezdett átfogó, piacorientált gazdasági reformoknak köszönhető, amelyek mellett a kommunista párt máig sikerrel őrizte meg politikai hatalmát. A rohamtempójú növekedés „mellékhatásaiként” jelentkező környezeti problémák és gazdasági feszültségek azonban egyre erősödnek (ezekről lásd külön cikkünket), s az anyagi termelés felívelésének, minden ellenkező látszat dacára, Kínában is vannak korlátai. A kérdés csak az, hogy a fejlődés mikor ütközik bele ezekbe.

Az ipari termelés terén a harmadik helyen áll, a mezőgazdaságban világelső, a szolgáltató szféra által kibocsátott hozzáadott érték összegét tekintve azonban csak a hetedik.

Az ipari termelés terén a harmadik helyen áll, a mezőgazdaságban világelső, a szolgáltató szféra által kibocsátott hozzáadott érték összegét tekintve azonban csak a hetedik. -->