Fontos fejlemény, hogy megnégyszereződött, s így összességében 216 millió euróra nőtt a magyar–szlovák fejlesztési program kerete a 2007–13-as európai uniós költségvetési időszakra, tehát a határ menti térségben bőven van lehetőség közös projektek megvalósítására. Így kommentálta a dokumentum elkészülését lapunknak Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főosztályvezetője. Elmondta, hogy a fejlesztési együttműködésben Szlovákia és Magyarország mindenekelőtt a gazdasági versenyképesség erősítésére, az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelésére, az elérhetőség és az információcsere javítására helyezi a hangsúlyt.
A program finanszírozását 85 százalékban az EU regionális fejlesztési alapja, 10 százalékban a részt vevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai biztosítják. A közösségi szabályok szerint a fennmaradó 5 százalékot a forrásokat felhasználó végső kedvezményezettek biztosítják minden egyes konkrét projektnél. Az együttműködésben magyar részről Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Budapest vesz részt. Partnereik szlovák részről a magyar határ menti öt szlovák kerület: Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa. A terv végrehajtásáért magyar részről az NFÜ, szlovák oldalról pedig az ottani építésügyi és vidékfejlesztési minisztérium a felelős.
A két fél megállapodott abban, hogy a program irányító hatóságának a feladatait Magyarország látja el, s Budapesten kap helyet a technikai titkárság. A fejlesztési programot a tervek szerint júniusban fogadja el a két kormány. Ezt követően nyújtjuk be a dokumentumot az Európai Bizottsághoz, s úgy kalkulálunk, hogy az előzetes egyeztetések eredményeként hamar meglesz a brüsszeli jóváhagyás – bizakodik az NFÜ illetékese.
Szalóki Flórián arra számít, hogy még az év vége előtt megjelenhetnek az első magyar–szlovák közös pályázati kiírások. Ezek kétkörösek lesznek. Az első fordulóban a fejlesztési elgondolásokat kell benyújtani. Elbírálásuk után következik a második forduló: a projektek/pályázatok kidolgozása, majd a támogatások tényleges odaítélése.
Várhatóan pályázni lehet majd határon átnyúló üzleti, gazdasági és közlekedési infrastruktúra létesítésére vagy a már meglévő háttér fejlesztésére. Támogatásban részesülhetnek a közös iparági együttműködések, az ún. klaszterek, továbbá az információszolgáltatás mindkét ország kis- és középvállalkozásai számára. Prioritást kap a közös turisztikai termékek fejlesztése, az idegenforgalmi célpontok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése. S ugyancsak kiemelt figyelemben részesül a vízgazdálkodás harmonizációja, az árvizek és szennyezések megelőzése, árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése, tározók létesítése, a vízminőség javítása, továbbá a határon átnyúló nemzeti parkok és természetvédelmi területek fejlesztése. A projekt egymás megértését segítő képzési programokat, identitásra és hagyományőrzésre irányuló tevékenységeket is támogat: múzeumokat, könyvtárakat, közösségi házakat, színházak együttműködését éppúgy, mint a kulturális, művészeti és néprajzi értékek védelmét.
Az EU 2007–13-as kohéziós politikájában önálló, harmadik célkitűzésként jelenik meg az európai területi együttműködés az előző, 2004–06-os programperiódus Interreg közösségi kezdeményezése helyett. Magyarország részvételével hét határ menti – hat kétoldalú (Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) és egy négyoldalú (Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, Románia) – közös fejlesztési program kialakítására kerül sor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.