Pénzosztás a határokon át

Fontos fejlemény, hogy megnégyszereződött, s így összességében 216 millió euróra nőtt a magyar–szlovák fejlesztési program kerete a 2007–13-as európai uniós költségvetési időszakra, tehát a határ menti térségben bőven van lehetőség közös projektek megvalósítására. Így kommentálta a dokumentum elkészülését lapunknak Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főosztályvezetője. Elmondta, hogy a fejlesztési együttműködésben Szlovákia és Magyarország mindenekelőtt a gazdasági versenyképesség erősítésére, az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelésére, az elérhetőség és az információcsere javítására helyezi a hangsúlyt.

A program finanszírozását 85 százalékban az EU regionális fejlesztési alapja, 10 százalékban a részt vevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai biztosítják. A közösségi szabályok szerint a fennmaradó 5 százalékot a forrásokat felhasználó végső kedvezményezettek biztosítják minden egyes konkrét projektnél. Az együttműködésben magyar részről Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Budapest vesz részt. Partnereik szlovák részről a magyar határ menti öt szlovák kerület: Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa. A terv végrehajtásáért magyar részről az NFÜ, szlovák oldalról pedig az ottani építésügyi és vidékfejlesztési minisztérium a felelős.

A két fél megállapodott abban, hogy a program irányító hatóságának a feladatait Magyarország látja el, s Budapesten kap helyet a technikai titkárság. A fejlesztési programot a tervek szerint júniusban fogadja el a két kormány. Ezt követően nyújtjuk be a dokumentumot az Európai Bizottsághoz, s úgy kalkulálunk, hogy az előzetes egyeztetések eredményeként hamar meglesz a brüsszeli jóváhagyás – bizakodik az NFÜ illetékese.

Szalóki Flórián arra számít, hogy még az év vége előtt megjelenhetnek az első magyar–szlovák közös pályázati kiírások. Ezek kétkörösek lesznek. Az első fordulóban a fejlesztési elgondolásokat kell benyújtani. Elbírálásuk után következik a második forduló: a projektek/pályázatok kidolgozása, majd a támogatások tényleges odaítélése.

Várhatóan pályázni lehet majd határon átnyúló üzleti, gazdasági és közlekedési infrastruktúra létesítésére vagy a már meglévő háttér fejlesztésére. Támogatásban részesülhetnek a közös iparági együttműködések, az ún. klaszterek, továbbá az információszolgáltatás mindkét ország kis- és középvállalkozásai számára. Prioritást kap a közös turisztikai termékek fejlesztése, az idegenforgalmi célpontok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése. S ugyancsak kiemelt figyelemben részesül a vízgazdálkodás harmonizációja, az árvizek és szennyezések megelőzése, árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése, tározók létesítése, a vízminőség javítása, továbbá a határon átnyúló nemzeti parkok és természetvédelmi területek fejlesztése. A projekt egymás megértését segítő képzési programokat, identitásra és hagyományőrzésre irányuló tevékenységeket is támogat: múzeumokat, könyvtárakat, közösségi házakat, színházak együttműködését éppúgy, mint a kulturális, művészeti és néprajzi értékek védelmét.

Az EU 2007–13-as kohéziós politikájában önálló, harmadik célkitűzésként jelenik meg az európai területi együttműködés az előző, 2004–06-os programperiódus Interreg közösségi kezdeményezése helyett. Magyarország részvételével hét határ menti – hat kétoldalú (Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) és egy négyoldalú (Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, Románia) – közös fejlesztési program kialakítására kerül sor.