Az infláció húzza magával a béreket
Nem rajzolódik ki egyértelmű kép a májusi béradatokból, így nehéz megjósolni, hogy csökkenti-e az alapkamatot a jegybank. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a január–májusi időszakban a bruttó átlagkeresetek 7,4, a nettók 1,2 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest.
A bérnövekedés részben a kormány gazdaságfehérítési erőfeszítéseivel magyarázható: a minimum-járulékalap bevezetése tükröződik a számokban. A bérnövekedés elsősorban olyan ágazatokban jelentkezett, ahol jellemző a szürkemunka, vagyis az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban.
Az utóbbi időszakban a növekvő járulékterhek és a májusi 8,6 százalékos éves infláció mellett két számjegyű bruttó bérnövekedés lett volna szükséges ahhoz, hogy a reálbérek legalább szinten maradjanak. Így a bérkövetelések erősödése lehet a bruttó keresetnövekedés másik oka. A piac számára ez azért aggasztó, mert inflációgerjesztő hatású lehet, ha a bérek nem a növekvő termelékenység miatt emelkednek. A fogyasztói árak növekedése pedig újabb béremelési igényeket válthat ki.
Az adatok részben alátámasztják a fenti hipotézist: a versenyszektorban 11,1 százalékkal nőttek a bérek tavaly május óta, míg a költségvetési intézményeknél 0,1 százalékos csökkenés tapasztalható. Különösen érdekes, hogy a legnagyobb – 20 százalék körüli – bruttó növekedést a kevesebb mint 20 főt alkalmazó vállalatoknál volt megfigyelhető. Az 50 főnél többet foglalkoztató cégeknél, ahol az alkalmazottak már kevésbé hathatnak bérszintjükre, csak 8,5 százalékos növekedés látható.
Az utóbbi hónapok adatai alapján azonban inkább úgy tűnik, hogy nem a bérszint húzza maga után az inflációt, hanem az utóbbi generál pár hónapos csúszással béremelkedést. Az infláció múlt havi megugrásának is inkább a magas energiaár, mint az emelkedő bérszint volt az oka. A Magyar Nemzeti Bank egyébként is figyelmeztette a piacot: azért lehetett váratlan a legutóbbi kamatvágás, mert az elemzők túl nagy súlyt tulajdonítottak bizonyos mutatóknak. Itt vélhetően éppen az áprilisi bérmutatókra utalt a jegybank, ez alapján jósolt az elemzők többsége szinten tartást. Ugyanakkor a májusi döntésnél éppen a monetáris tanács hivatkozott a bérek kedvezőtlen alakulására, mint ami a kamatszint tartása mellett szólt.
A bérinflációs hipotézis fenntartása esetén a májusi adatok enyhén kedvezőek, az elemzők mégis megosztottak abban, hogy csökken-e az alapkamat hétfőn. Ha a jegybank egyenletesebb, kiszámíthatóbb kamatvágási ütemet tervez, akkor valószínű, hogy kéthavonta – legközelebb tehát augusztusban – várható az alapkamat 25 bázispontos csökkentése. MZs
