Bíznak az öreg kontinens jövőjében

Befektetések. A külföldi befektetők szemében – az Ernst & Young legújabb felmérésének tanúsága szerint – jelentősen veszített vonzerejéből Nyugat-Európa, de ugyanez igaz Közép- és Kelet-Európára is. A világon jelenleg Kína és az Egyesült Államok jelenti a leginkább vonzó befektetési helyszínt, de a nagyobb régiókat tekintve továbbra is Európában bíznak a legjobban a menedzserek. A most megjelent tanulmány szerint Európán belül Németország kínálja a legjobb befektetési feltételeket, a világméretű összehasonlításban pedig a negyedik helyet foglalja el India mögött.

A tekintélyes könyvvizsgáló és tanácsadó cég tanulmánya elsősorban arra keresett választ, hogy a nemzetközi befektetők milyennek értékelik az egyes befektetési célokat, melyek az egyes országok és régiók előnyei és hátrányai, és milyen befektetési trendeket várnak a jövőben. Az egyik legszembetűnőbb eredmény: relatív térvesztése ellenére Európa még mindig a legvonzóbb befektetési célpont, de a kontinensen belül keletre tolódik az érdeklődés. Ráadásul a megkérdezettek több mint fele arra számít, hogy a következő három évben az öreg kontinens vonzereje tovább nő. A befektetési preferenciákról világszerte 809 csúcsvezetőt kérdeztek meg, az európai menedzserek 50, az észak-amerikaiak 35, az ázsiaiak 11 százalékkal szerepeltek a mintában.

A tanulmány Németországgal foglalkozó külön fejezete egyébként érdekes eredményt hozott a globális verseny szereplőit illetően is. A közvéleménnyel ellentétben ugyanis a topmenedzserek többsége nem Kínát tekinti Németország legfőbb riválisának, hanem az Egyesült Államokat, de a két gazdasági szuperhatalom mellett Nagy-Britannia is versenyben van még. Kelet-Európát pedig egyáltalán nem tekintik említésre méltó konkurenciának.

Miközben Nyugat-Európa elsősorban az életminőség, a transzparencia és a stabilitás, az infra-

struktúra, valamint a képzettség színvonalával kecsegteti a befektetőket, addig Közép- és Kelet-

Európa főleg a növekedési potenciálnak, a bérköltségeknek és a rugalmas munkajogi szabályozásnak köszönheti vonzerejét. Különösen a termelő beruházások célpontjaként tekintik vonzónak a térséget a potenciális befektetők: Kína mögött Lengyelország volt a leggyakrabban említett célország, India, az Egyesült Államok és Németország előtt. Csehország viszont a 7. helyre került.

A k+f beruházások legkedveltebb célpontjai viszont továbbra is a fejlett ipari országok, elsősorban az Egyesült Államok és Németország, méghozzá jelentős előnnyel a többi országhoz képest.

A tanulmány megvizsgálta a már végrehajtott beruházások alakulását is. Eszerint tavaly 3531 külföldi befektetési projektet regisztráltak Európában, 15 százalékkal többet, mint az előző évben. A közvetlen külföldi befektetések két leginkább kedvelt célországa Nagy-Britannia és Franciaország, ahol az összes projekt 19, illetve 16 százalékát bonyolították le. Németország a harmadik helyen szerepel nyolcszázalékos részesedéssel, de kiugróan magas, 57 százalék növekedési rátával. Kelet-Európában realizálódott a kontinensre irányuló befektetések 26 százaléka, ebből négy-négy százalék jutott Lengyelországra és Romániára, három-három pedig Cseh- és Magyarországra.

Érdekes tendenciát mutat a beruházások által létesített munkahelyek száma. A közép- és kelet-európai befektetési projektek kiemelkedően nagyszámú új munkahelyet biztosítanak: egy-egy projekt átlagosan 217 állást teremt (Magyarország 151, Szlovákia 436), szemben a nyugat-európai 64 fős átlaggal (Németország 70). Ennek köszönhetően a tavaly összesen létrehozott 211 ezer munkahely 51 százaléka térségünkben jött létre. KT