Derűlátás a WTO-ban

Óvatos optimizmussal reagált az EU a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) dohai liberalizációs fordulójának újjáélesztésére hivatott, legújabb kompromisszumos javaslatokra. Ezek az uniótól a legmagasabb mezőgazdasági importvámok 73 százalékos csökkentését várják el, valamint azt, hogy a többi fejlett országhoz hasonlóan az ipari termékek átlagos behozatali tarifáját az EU három százalék alá vigye. Cserébe a fejlődő országok 19–23 százalék között maximálnák vámjaikat, megközelítve azt a szintet, amelyet az európai üzleti körök szükségesnek tartanak exportpozícióik érezhető javulása érdekében.

Az első uniós reakciók szerint a javaslatok megfelelő alapot képeznek az intenzív tárgyalások szeptemberi újrakezdéséhez, ám a megállapodás még mindig messze van. Peter Mandelson kereskedelmi biztos a leginkább aggályos kérdésnek az érzékenynek tekintett mezőgazdasági termékek uniós piacának megnyitását nevezte, többek között a marhahúsét és a tejtermékekét. Az EU azt is nehezményezi, hogy a legújabb javaslatok csak az ipari és az agrártermékekkel foglalkoznak, a szolgáltatásokkal viszont nem, holott a tagállamok a szolgáltató ágazatokat érintő globális piacnyitásban alapvetően érdekeltek. Az uniós országok mindemellett nagyobb hangsúlyt adnának a kereskedelmi szabályok finomításának, valamint a fejlődő országoknak adandó, az exportkapacitásuk bővítését célzó segítségnek.

Mandelson mindazonáltal úgy véli, hogy a javaslatok méltányosan osztják meg a liberalizáció fájdalmait a WTO tagállamai között. Úgy tűnik, hogy az uniós országok ellenállása is enyhül; a legutóbbi egyeztetések során már csak Lengyel- és Írország vádolta azzal a biztost, hogy túl messzire megy a mezőgazdasági engedményekben. Legfőbb kritikusa, Franciaország azonban a korábbiaknál békülékenyebb hangot ütött meg, támogatásáról biztosítva a bizottságot a javaslatok „számottevő javítását” célzó genfi tárgyalásokon.

Ami az ipari termékek kereskedelmének liberalizációját illeti, Mandelson szerint a fejlődő országok álláspontja az Egyesült Államoknak az agrártámogatások lefaragásában mutatott engedékenységétől függ majd. A jelek itt viszont nem túl biztatóak: míg a mostani javaslat a jelenlegi évi 22 milliárd dolláros, kereskedelemtorzítónak minősített amerikai szubvenciókat 13-16,4 milliárd dollárra vinné le, addig az USA 17 milliárd alatti összegről hallani sem akar, Brazília és India pedig 10-11 milliárdot lenne hajlandó elviselni. VG

Az optimista forgatókönyv szerint októberre megszülethet a megállapodás a mezőgazdasági és az ipari termékek kereskedelmének fő elemeiről, a fennmaradó kérdésekről pedig még az év vége előtt.

Az alku jogi formába öntése azután még hónapokat vehet igénybe, így egyezmény aláírása 2008 tavasza előtt nem várható.

Az optimista forgatókönyv szerint októberre megszülethet a megállapodás a mezőgazdasági és az ipari termékek kereskedelmének fő elemeiről, a fennmaradó kérdésekről pedig még az év vége előtt.

Az alku jogi formába öntése azután még hónapokat vehet igénybe, így egyezmény aláírása 2008 tavasza előtt nem várható.-->