Elmehet a működő tőke

Ellenvetés. „Magyarországnak igen nagy áldozatot kellene hoznia, miközben nem látszik, hogy bármit is kapna ezért cserébe.” Major István WTO-nagykövet szerint ez hazánk alapvető problémája a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) dohai liberalizációs fordulójának újjáélesztésére hivatott, legújabb kompromisszumos javaslatokkal (VG, július 27., 5. oldal). Az úgynevezett Falconer–Stephenson javaslatcsomag ugyanis radikális piacnyitásra kényszerítené az Európai Uniót a mezőgazdasági termékeknél, ám a magyar ipari és szolgáltatásexport piacra jutási lehetőségei gyakorlatilag nem javulnának a fejlődő világban.

A javaslatok értelmében az EU csupán hetven mezőgazdasági terméket minősíthetne érzékenynek a 2200-ból (és vonhatna ki ezáltal az ötven százalékot is meghaladó átlagos agrár-vámcsökkentési kötelezettség alól). Márpedig valószínűleg a nagy tagországok érdekeinek megfelelően határoznák meg, mi kerülhet ebbe a rendkívül szűk termékkörbe – véli Major István. A magyar mezőgazdasági export ráadásul diverzifikált, így a legtöbb termékünk versenyhelyzete az EU most még védett belső piacán sokat romlana, jelenlegi versenyelőnyünk talán teljesen meg is szűnne.

Eközben az ipari termékek vámcsökkentése nagyon szerény maradna a javaslatcsomag szerint. Az Európai Bizottság számításai alapján, ha a vámok (bonyolult képlet alapján számított) úgynevezett koefficiense 20 felett marad, akkor gyakorlatilag nincs piacnyitás olyan fontos exportcélpontokon, mint India, Kína vagy Brazília. Márpedig a Falconer–Stephenson-javaslatok a fejlődő országoknak 19–23-as koefficienst ajánlanak, a fejletteknek (így az EU-nak is) 8-9-est. Ez óriási, 10-15 pontnyi különbség a vámcsökkentési kényszerben, miközben az unió szerint csak 5 pont lenne elfogadható.

Ilyen nagy iparivám-csökkentési különbség mellett a Magyarországra és a többi új EU-tagállamba az utóbbi években beáramlott működő tőke jelentős része Kínába és más, olcsóbb bérű országokba távozna – figyelmeztet Major István. Megszűnne ugyanis számukra a magyarországi termelés versenyelőnye. Ezt a veszélyt Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos is elismerte egy lapinterjúban.

A nagykövet szerint a 2008. novemberi amerikai elnökválasztás közeledte időzavarral fenyeget a tárgyalásokon. Legkésőbb 2008 legelején a washingtoni kongresszus elé kellene kerülnie ugyanis az egyezménynek ahhoz, hogy legyen esély az elfogadására. Ehhez viszont az augusztusi szünet után, szeptemberben és októberben minden vitás kérdésben meg kell állapodnia a WTO 150 tagállamának. Erre Major István szerint csekély az esély, de természetesen ő is abból indul ki (mint az EU egésze), hogy bízik az egyezség megszületésében. UGy