Naptár
Foglalkoztatottság és munkanélküliség
(április–június)
A munkanélküliségi ráta a március–májusi időszakra 7,3 százalékra csúszott. A májusi létszámadatokban meglepő fejleménynek bizonyult, hogy a költségvetési intézményeknél alkalmazottak száma jelentősen, több mint 12 ezer fővel nőtt. A privát szféra is javított a foglalkoztatottsági rátán, így – a kedvező szezonális hatásokkal is számolva – a munkanélküliség csökkenése várható.
Július 31., augusztus 7. és 15.
Ipari termelés és termelői árak (június)
Az ipari termelés volumenének éves növekedése meglehetősen magas szinten maradt, a belföldi kereslet érezhető visszaszorulása ellenére. Főként a gyors kivitelbővülést elérő ágazatok (élelmiszeripar, gépgyártás és energiaellátás) húzták az ipart. Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy a növekedés lelassult: májusban már csak 3,2 százalékos év/éveset tapasztalhattunk a tavalyi 8-10 százalékos volumenindexekhez képest.
Augusztus 1. és 8.
Külkereskedelem (május–június)
Lényegében minden elemző egyetért abban, hogy az export a magyar gazdaság jelenlegi húzóereje. A tervezettnél gyorsabb ipari növekedés és a fizetési mérleg javulása egyaránt a tetemes kivitelnek tudható be. Az exportbővülés ütemének 10-15 százalék körül maradása jó indikátora lehet az első féléves GDP vártnál magasabb alakulásának.
Augusztus 3. és 17.
Lakásépítési engedélyek, építőipar
Az építőipar egyértelműen a kormányzati megszorítások egyik fő vesztese. A termelés volumene alig haladja meg a tavalyi szintet, az új megrendelések száma pedig meredeken zuhant. Ugyanakkor a kiadott engedélyeké növekedésnek indult az utóbbi időszakban, az építőipari alapanyagok árszintemelkedése pedig elmaradt az inflációtól.
Augusztus 7. és 16.
Államháztartási egyenleg (január–július)
Júliusban a GDP-arányos hiány 3,5-3,6 százalékra csökken-het, ez – a hazai termék előzetes adatainak figyelembevételével – arra késztetheti a Pénzügyminisztériumot, hogy végre változtasson éves hiányprognózisán. A közszféra leépítésének egyenlegre gyakorolt hatását csak az őszi hónapokban
fogjuk látni.
Augusztus 14.
Fogyasztói árak (július)
Nyár elején – elsősorban az energiaárak világpiaci emelkedése miatt – megtorpant a dezinfláció. Mivel lehetséges, hogy az agrárárak továbbra is magas szinten maradnak, elképzelhető: az infláció mérséklődése elmarad az elemzők által korábban várttól. Szintén augusztusban jelenik meg a Magyar Nemzeti Bank jelentése az infláció alakulásáról, ez fontos előrejelzési adatokkal szolgálhat a piacnak.
Augusztus 14.
Bruttó hazai termék (GDP) (II. negyedév, előzetes)
Több szempontból is lényeges lesz az idei második negyedéves GDP-adat. Egyrészt láthatóvá válik, pontosan mennyit lendített a magyar gazdasági növekedésen az európai konjunktúra. Másrészt elkezdhetjük látni a növekedési pálya felfelé ívelő szakaszát is. Végül pedig: a Pénzügyminisztérium a féléves GDP adatai alapján fogja újragondolni a jövő évi és a 2009-es gazdasági pályát. Ehhez ugyan még biztosan várnunk kell szeptemberig, de az előzetes adatok is biztosan felkavarják majd a tárca körül a makrovizeket.
