Növekedés: régiós sereghajtó lesz Magyarország
Az Európai Unió keleti tagállamaiban idén is folytatódik a már
megszokottnak mondható gyors gazdasági növekedés. Bár
tavalyhoz képest lassulás tapasztalható – amely a túlfűtött balti
államokban határozott pozitívum – az első negyedéves növekedési
adatok számos országban meghaladták a várakozásokat.
A növekedést szinte mindenütt hajtja az élénk belső kereslet. A
fogyasztás gyorsan növekszik a jövedelmek emelkedésének
köszönhetően, míg a beruházásokat a kedvező üzleti környezet, a
beáramló EU-s források, a fejlődő ingatlanpiacok és állami
beruházások tartják magasan. Ezen túl a kedvező külpiaci
konjunktúra segíti az exportot, bár a magas import miatt a nettó
export a növekedéshez általában negatívan járul hozzá.
A régió átlagos növekedési rátája 6,5% lesz idén, míg jövőre 5,9%-
ig mérséklődik. Az éllovas baltiak mellé felzárkózik Szlovákia, míg a
régió sereghajtója 2007-08-ban Magyarország lesz.
Több országban erősödő inflációs nyomás jelentkezik. A
Baltikumban kifejezetten magas az infláció; másutt vagy lelassult a
dezinfláció (pl. Bulgária), vagy a vártnál magasabb, bár alacsony
infláció mutatkozik (pl. Csehország, Lengyelország). Az
élelmiszerárak emelkedése az egész régióra jellemző; ezen túl a
közvetett adók és hatósági árak emelése, valamint a gyorsan növő
bérköltség és az erős kereslet keltette inflációs nyomás valamely
kombinációja jellemző a legtöbb országra. E hatások egy része
átmeneti: például a magyar infláció 2007-ben a régióban a
legmagasabb lesz, de 2008-ra jelentősen mérséklődik. Ezzel együtt
a régió jegybankárai idén különös figyelemmel vannak a munkapiaci
mutatók alakulására. A régió átlagos inflációs rátája 2007-ben éri el
csúcspontját 4,5%-on; jövőre 3,9%-ra mérséklődik.
Várhatóan Szlovákia lesz a következő euró-övezetbe belépő ország
2009-ben. Más országok vagy kitolták a belépési céldátumot (pl.
Bulgária és Csehország) vagy egyáltalán nem rendelkeznek fix
céllal. Bár ez látszólag rugalmasságot kölcsönöz
gazdaságpolitikájuknak, valójában saját hosszú távú helyzetüket
nehezíthetik meg. Ha a gazdasági folyamatok kedvezőtlen fordulatot
vennének, már jóval nehezebb lenne teljesíteni a maastrichti
kritériumokat – miközben az euró védőernyője nélkül e kis, nyitott
gazdaságok jóval sebezhetőbbek lennének.
A régió költségvetési pozíciója átlagosan stabil 1,5%-os deficitet
mutat, ám országok szintjén tekintve nagyon heterogén a kép. A
rögzített árfolyamrendszerrel rendelkező országok kénytelenek
fegyelmezett költségvetési politikát folytatni. Magyarországról több
szomszédja is példát vett: Románia abban, hogyan kell a
választásokra előkészülve költekezni; a cseh és szlovák kormányok
pedig magukon erőt véve megszorításokba kezdtek, hogy képesek
legyenek minél hamarabb bevezetni az eurót. Ugyanez nem várható
Lengyelországban, ahol a kormány gyenge helyzete miatt hiányzik
az elhatározás komolyabb reformokhoz.
A külső egyensúlyi problémák több ország számára jelentik a
legnagyobb makroökonómiai kihívást. Bár az export viszonylag
kedvezően alakul a régióban, a szárnyaló belső kereslet miatt az
import több helyen (pl. Bulgáriában és Romániában) is
robbanásszerűen nő. A jövedelmek gyors felzárkózása, a hitelezés
további erőteljes bővülése és az élénk beruházási aktivitás miatt e
trendek a jövőben is folytatódnak.
A régió átlagos folyó fizetési mérleg hiánya 2007-ben átlépi a 10%-
os küszöböt; sőt, Lettország, Bulgária és Románia inkább a 20%-kal
kacérkodik. Másfelől a visegrádi országokban a külső egyensúlyi
pozíciók jóval kedvezőbbek, ráadásul inkább javuló tendenciát is
mutatnak.
A régióba továbbra is jelentős mennyiségű közvetlen külföldi
befektetés érkezik. Az új EU tagok, Bulgária és Románia népszerű
célországok nagyrészt feltáratlan piacaik, olcsó munkaerejük és
javuló üzleti környezetük miatt; Szlovénia az euró bevezetésével
vált vonzóbbá. Másfelől a régió vállalatai is egyre aktívabb
befektetőkké válnak. Ez egyszerre jelzi javuló versenyképességüket
és segíti őket hosszabb távú fejlődésükben (a témáról szóló
elemzésünket a kiadványban olvashatja).
A stabil gazdasági növekedés a régió szinte összes országában
csökkenő munkanélküliséghez vezet. A régió átlagos
munkanélküliségi rátája 2007-08 során történelmi mélypontra, 7%
alá fog süllyedni.
Másfelől több országban illetve szektorban munkaerő-hiány jelei
mutatkoznak. Ez tovább növeli a termelékenység-javulás miatt
amúgy is gyors reálbér-növekedést, és középtávon inflációs
nyomást illetve a külső egyensúlyi problémák erősödését válthatja
ki.
