Öt adót válthat ki az ingatlanadó 2009-ben - "horribilis" összeg lenne egyenként felbecsülni az ingatlanokat
Négy helyi és egy központi adót válthat ki az egységes értékalapú ingatlanadó, amelynek bevezetésére 2009-től kerülhet sor - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter egy reggeli televíziós műsorban. Az egységes értékalapú ingatlanadó igazságosabb és kevesebb ellentmondással jár - mondta Veres János a Nap-kelte című műsorban.
Jelenleg az önkormányzatok négy helyi adót vetnek ki: kommunális-, építmény-, telek- és ingatlanforgalmi adót, a luxusadót pedig központi adóként kell fizetni. Mivel a felkészüléshez időre van szükség, az ingatlanadót 2009-től lehet bevezetni és kiválthatja az előbbiekben felsorolt adókat, amelyek összesen 65 milliárd forintos bevételt jelentenek - magyarázta a pénzügyminiszter.
Arra a kérdésre, hogyha valamennyi ingatlant egyenként értékbecsléssel kellene felmérni, a miniszter azt válaszolta, az "olyan horribilis összeget jelentene, amely igencsak megdrágítaná az adóbeszedést". Hozzáfűzte azt is, hogy egyes európai országokban a tulajdonosok maguk határozzák meg ingatlanuk értékét, s van olyan ország is, ahol ennek alapján az államnak elővásárlási joga van.
Az adó mértékének kérdésére Veres János, a már korábban is elmondottakat ismételte: az ingatlan értékének 0-2 százalék közötti mértékéről lehet szó. Egy másik kérdésre azt felelte, hogy felmerült olyan gondolat is, hogy az ingatlanadó ne helyi adóként kerüljön bevezetésre, hanem központi adóként. Ezt a javaslatot az indokolja, hogy az önkormányzatok jelenleg másként kezelik a helyi lakosokat, mint az üdülővel rendelkezőket, akik másutt laknak és, ha központi adóvá válik az ingatlanadó, akkor ez a fajta megkülönböztetés lehetetlenné válik.
A műsorban szóba került a népszavazás is, amely hozhat olyan eredményt, hogy a bevezetett vizitdíjat, kórházi napidíjat, illetve tandíjat a népszavazás döntése alapján nem kell fizetni. Veres János hangsúlyozta, hogy ha ezek a bevételek kiesnek a költségvetésből, akkor kétféle lehetőség kínálkozik, vagy az oktatásban és az egészségügyben a kiadásokat kell csökkenteni, ami a szolgáltatások színvonalára hat, vagy adókat kell emelni annak érdekében, hogy a konvergenciaprogramban a Magyarország által vállalt GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiányt tartani tudjuk.
