Átállás legkorábban 2011-től

Magyarország 2011–2012 körül vezetheti be legkorábban az eurót – jelentette be Simor András jegybankelnök tegnap az Amerikai Kereskedelmi Kamara ülésén. Ehhez azonban gyorsítani kell a konvergenciaprogram megvalósításán, és számolni kell az ezzel járó áldozatokkal is. A lapunk birtokába jutott munkaanyagból kitűnik: a kormány és a jegybank megkezdte az euró bevezetéséhez kapcsolódó gyakorlati felkészülést. A pénzügyminiszter és a jegybankelnök jóváhagyását bíró, a hivatalos kormányzati álláspontot viszont nem tükröző munkaanyag jelzi: az Európai Központi Bank számításai szerint az euró bevezetésének teljes költsége a GDP 0,3–0,8 százalékára – mintegy 80–200 milliárd forintra – rúghat.

Nem tartja korainak az euróbevezetésre való előkészületek megkezdését a jelentés a nemzetközi tapasztalatok alapján. Annak ellenére, hogy Magyarország mindeddig a maastrichti kritériumok egyikét sem teljesítette, a gyakorlati felkészülés teljes időtartama akár 3-4 évet is felölelhet. Így ha a kormány és az MNB hitelessé akarja tenni a 2011-es csatlakozási céldátumot, akkor az első gyakorlati lépéseket a közeljövőben meg kell tenni. A felkészülés koordinálása érdekében jönne létre a Nemzeti Eurókoordinációs Bizottság (NEB), ennek elnöke a pénzügyminiszter, társelnöke pedig a jegybank vezetője lenne. A NEB elsősorban javaslattevő és tanácsadói funkcióban segítené az euróra való átállást – ennek érdekében alkotná meg a nemzeti átállási tervet, amelynek első változata 2008. június 30-án kerülne a kormányhoz. Az euróátállási terv hiánya miatt burkoltan már az Európai Bizottság is figyelmeztette korábban Magyarországot. A tagállami átállási tervekről közzétett júliusi elemzésében Brüsszel – némileg hazánknak és Lengyelországnak szóló éllel – Csehországot dicsérte meg, mert a prágai kormány szerinte „jó példát szolgáltat arra, hogy megfelelő gyakorlati előkészületeket lehet tenni a csatlakozásra céldátum hiányában is”.

A NEB létrehozását javasló dokumentum a konkrét teendők közül kiemeli az euró bevezetéséhez szükséges jogszabály-módosítások előkészítését, az informatikai rendszerek eurókompatibilitásának megteremtését, illetve a pénzügyi szolgáltatások rendszerének átalakítását. A tervek szerint 1 hónapra rövidülne le az az időszak, amikor forintban és euróban párhuzamosan lehetne fizetni, ezután a jegybank biztosítaná a lakosságnál maradó forint névértéken való beválthatóságát. Fontos szerep jutna az átállás időszakában a fogyasztóvédelemnek, amely az indokolatlan drágítások megakadályozását célozná meg. Holland tapasztalatok alapján az átállás költségeinek egynegyede terhelné az államot és a jegybankot, 15 százaléka a hitelintézeteket, a maradékot pedig a lakosság és a magán-, illetve a félállami szervezetek állnák. Nincs azonban pontos kutatás azt illetően, hogy a legnagyobb, 50-100 milliárd forintos tétel hogyan oszlana meg különböző fogyasztói és vállalati csoportok között.

A NEB létrehozása fontos, régóta várt jelzés lehet az EU felé. A dokumentum szerint 2011 lehetne az euró bevezetésének legkorábbi dátuma; ugyanakkor erre vonatkozóan még nem született kormánydöntés. Konkrét időpont megjelölése azért is lenne fontos, mert jelenleg az MNB folyamatosan csúsztatja a középtávú inflációs cél elérésének várható időpontját. Bár az államháztartási hiány szükséges szintre szorítása 2009-re megvalósulhat, a fogyasztói árszintemelkedés leszorítása nehézségeket okozhat a jegybank számára, mivel számos tényező – például az agrár-, illetve az energiaárak – egyszerűen kívül esik a monetáris politika hatókörén. Emellett Simor tegnapi nyilatkozata azt is sejteti: a költségvetési hivatal felállítását és a költségvetés tárgyalási szabályainak módosítását azért tartja fontosnak és indokoltnak, mert így véli megakadályozhatónak egy újabb választási költségvetés elfogadását 2010-re. Ezért a NEB létrehozásának másik fontos célja a kormány és a jegybank közötti kölcsönös bizalom helyreállítása lehet.

Társelnök: az MNB elnöke

Tagok:

– földművelésügyi miniszter

– gazdasági miniszter

– igazságügy-miniszter

– a Miniszterelnöki Hivatal vezetője

– önkormányzati és területfejlesztési miniszter

– a KSH elnöke

– a PSZÁF elnöke

Társelnök: az MNB elnöke

Tagok:

– földművelésügyi miniszter

– gazdasági miniszter

– igazságügy-miniszter

– a Miniszterelnöki Hivatal vezetője

– önkormányzati és területfejlesztési miniszter

– a KSH elnöke

– a PSZÁF elnöke A maastrichti konvergenciakritériumok 1. A költségvetés hiányának a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százalékánál kisebbnek kell lennie

2. Az államadósságnak a bruttó hazai össztermék (GDP) 60 százalékánál kisebbnek kell lennie

3. Az infláció mértéke maximum 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legkisebb inflációjú ország átlagát

4. A hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a három legstabilabb ország kamatlábszintjét maximum 2 százalékkal haladhatja meg

5. A forint árfolyamát legalább két évig az európai monetáris rendszer (EMS) árfolyam-mechanizmusa által meghatározott árfolyam-ingadozási sáv határértékein belül kell tartani anélkül, hogy súlyos feszültségek lépnének fel-->