Egy-null a jegybankoknak
A lapunk által megkérdezett elemzők egyöntetű véleménye szerint a másodlagos jelzálogpiaci problémák átgyűrűzésének pontos hatása a világgazdaságra továbbra sem egyértelmű, a következő napokban is megmaradó bizonytalanság pedig a világ tőzsdei kereskedésének magas volatilitásában csapódhat le. Bár tegnap látszólag megnyugodott a piac, az elemzők nagy része szerint a törékeny optimizmus sem a jelzálogpiaci veszteségeket, sem a banki problémákat nem tudja meg nem történtté tenni, így egy átmeneti emelkedő után ismét negatívba csaphatnak a világ tőkepiacai.
Miközben azonban a tengerentúli gazdaságban a vállalkozásokat fundamentális oldalról is fenyegeti a hitellufi kidurranása, Magyarországon egyelőre korrekciónak semmi jele nem mutatkozik a vállalati működésben. A hitelpiac továbbra is erős, a cégek fundamentális megítélése nem romlott, így elsősorban a nemzetközi tőzsdei hangulat átragadása nyomán ingadozhat a magyar tőzsdei vállalatok árfolyama.
A világ legnagyobb gazdaságainak jegybankjai (az Európai Központi Bank, az amerikai Federal Reserve és a Bank of Japan) azért döntöttek a hitelezés kibővítése mellett, mert a hitelintézetekkel szembeni bizalmatlanság komolyabb válsághelyzettel is fenyegette a gazdaságot. Miközben néhány hete még nem talált magának elég helyet a világban lévő likvid tőke, addig a múlt héten olyan mértékben beszűkültek a források, hogy a bankközi piacokon is csak a jegybankok által ösztönzött irányadó szintnél jóval magasabb megtérüléssel nyújtottak egymásnak likvid forrást a hitelintézetek. A jegybankok lépése bár ösztönzően hatott a gazdaságra, egyértelműen arra utal, hogy a korábban vártnál komolyabb hatásai lehetnek az Amerikából kiinduló gondoknak.
Az amerikai másodpiaci problémák komolyságát jól tükrözi, hogy – amellett, hogy hétfői piaci híresztelések szerint a Goldman Sachs kockázati alapja az idén 40 százalékos veszteséget könyvelhetett el – immár Európában is megjelentek a problémák: a német Deutsche Postbank tegnap jelentette be, hogy mintegy 800 millió eurós kitettsége van az amerikai másodlagos jelzálogpiacok felé, míg a német állami WestLB Banknak 1,25 milliárd eurós.
Leginkább azon látszik, hogy továbbra is irányt keresnek a befektetők, hogy a jegybanki beavatkozásokat múlt héten még pesszimistán értékelték, hiszen kiderült, hogy a korábbinál mélyebb a probléma, míg tegnap már a pozitív oldalát domborították ki az intervenciónak, mondván: a jegybankok határozott lépéssel megvédik a piacokat – közölte Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője. A tegnap támadt optimizmus éppen ezért a korábbiaknál is törékenyebb lehet. Bár a következő hetekben még nem várható komolyabb, két számjegyű mélyrepülés, tovább tarthat a magas volatilitás melletti napi pár százalékos oldalazás. Ha a lejtmenet lesz úrrá, a forint árfolyama is folytathatja a gyengülést. Ekkor egyrészt nyomás alá kerülhet a hazai börze, másrészt viszont számos tőzsdei vállalatot (Mol, Richter, Egis) kedvezően érinthet a forint értékvesztése. Várhatóan azonban a pesszimista hangulat dominálna a hazai börzén – tette hozzá Kuti.
A legfontosabb kockázat az amerikai gazdasággal szemben, hogy a másodlagos jelzálogpiaci problémák mennyire gyűrűznek át a gazdaság további szegmenseibe – közölte Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője. A másodlagos jelzálogpiac mérete ugyanis a teljes pénzügyi szektorhoz viszonyítva nem jelentős, a bankszektor egyéb szegmenseibe való átgyűrűzés azonban a gazdaság más szegmenseit is kedvezőtlenül érintheti.
A kockázati felárak növekedése a hitelezési kondíciók szigorodását eredményezheti a hitelpiac alacsonyabb kockázatú részeiben is, s ez a hitelkondíciók változásán keresztül az amerikai GDP közel 70 százalékát kitevő fogyasztásra hathat negatívan, míg a vállalati hitelek költségeinek emelkedése, illetve a hitelezés visszafogása forrásoldalról támadja a vállalati profitokat.
Az amerikai hitellufi további „leeresztésének” vagy esetleges kidurranásának egyik lehetséges következménye tehát a vállalati szektor profitjának jelentős visszaesése. Fontos azonban kiemelni, hogy számos tényező továbbra is ellensúlyozhatja ezt a hatást: a vállalati fundamentumok stabilak, a feltörekvő piacok is a korábbinál szilárdabb pénzügyi helyzetben vannak, és továbbra is hatalmas piacok (Kína, India) nyílhatnak meg az amerikai vállalatok előtt.
A mostani hitelpiaci megingás rávilágított arra is, hogy a bankok által nyújtott vállalati kölcsönök kockázatának lefedezésére alkalmazott származtatott hiteltermékeknek nincs likvid piacuk, így mind a kockázatok megbecsülése, mind árazása nehézkes. Az amerikai tőzsdefelügyelet a problémák felmerülése nyomán nem véletlenül indított vizsgálatot a banki eszközök értékelésével kapcsolatban, előfordulhat ugyanis, hogy a hitelintézetek mérlegeikben a kockázatokat nem a valóságnak megfelelően értékelték, s ez a banki bizalom újabb megrendüléséhez vezethet.
A másik oldalról a jegybanki intervenciók nyomán fellángoltak azok a nézetek, miszerint a Fed és az EKB a korábbinál lazább monetáris politikát folytathat a piac megnyugtatására, így a múlt héten az is felmerült, hogy az amerikai jegybank akár már a héten egy 25 bázispontos meglepetésszerű kamatvágással ösztönözze a likviditást, és a szeptemberre tökéletes biztonsággal árazott európai kamatemelési is elmaradhat. Ennek azonban Tapaszti szerint egyelőre kicsi az esélye.
Túlreagálta a pánikot az EKB?
Az Európai Központi Bank túlreagálta a múlt heti eseményeket, amikor úgy döntött, hogy jelentős pénztömeget pumpál a bankrendszerbe, így védve meg a bankokat egy bizalmi válság kialakulásától – fejtette ki véleményét a Financial Timesban Paul de Grauwe, a belgiumi leuveni egyetem akadémikusa.A lépéssel ugyanis túl sok pénzügyi intézmény túl könnyen menekült meg a piaci problémáktól, így mindenképpen fellép egyfajta morális kockázat veszélye. (Morális kockázatra példa, amikor egy csődközeli vállalat mindenképpen hitelt vesz fel, hiszen a nagy visszafizetési kockázat ellenére ő már többet nem veszíthet az üzleten.) Semmi visszafordíthatatlan nem történhetett volna, ha az EKB hagyja a négyszázalékos irányadó rátát fél százalékkal meghaladó bankközi kamatokat.
Az EKB saját kamatpolitikájának foglyává vált – közölte a Le Monde című lappal Thierry Breton volt francia pénzügyminiszter. A jegybank ugyanis a likviditás fenntartására újabb pénzeket pumpál a piacokra, miközben a piacok felé továbbra is fenntartja a szeptemberi kamatemelés lehetőségét, ezzel is drágítva a pénzhez jutás költségét és szűkítve a likviditást.
A lépéssel ugyanis túl sok pénzügyi intézmény túl könnyen menekült meg a piaci problémáktól, így mindenképpen fellép egyfajta morális kockázat veszélye. (Morális kockázatra példa, amikor egy csődközeli vállalat mindenképpen hitelt vesz fel, hiszen a nagy visszafizetési kockázat ellenére ő már többet nem veszíthet az üzleten.) Semmi visszafordíthatatlan nem történhetett volna, ha az EKB hagyja a négyszázalékos irányadó rátát fél százalékkal meghaladó bankközi kamatokat.
Az EKB saját kamatpolitikájának foglyává vált – közölte a Le Monde című lappal Thierry Breton volt francia pénzügyminiszter. A jegybank ugyanis a likviditás fenntartására újabb pénzeket pumpál a piacokra, miközben a piacok felé továbbra is fenntartja a szeptemberi kamatemelés lehetőségét, ezzel is drágítva a pénzhez jutás költségét és szűkítve a likviditást.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.