Veszélyben az IMF-reform

Komoly ellentét alakult ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fő tagállamai között a nemzetközi pénzügyi szervezet szavazati rendszerének reformjával kapcsolatban, ugyanis minden jel arra mutat, hogy Nagy-Britannia, illetve Francia- és Németország nem támogatja az ázsiai és egyéb ún. feltörekvő országok (például Kína, India, Brazília) döntéshozatali rendszerben betöltött szavazati súlyának megemelését. A szavazati reform szükségessége azután került napirendre az IMF-en belül, hogy egyre nyilvánvalóbbá vált: a feltörekvő országok döntéshozatalban betöltött súlya nem tükrözi gazdasági szerepük utóbbi években bekövetkezett rohamtempójú növekedését.

Az EU három vezető országa elutasítja az egyes államokat megillető szavazatok kiszámítására vonatkozó azon reformjavaslatot, amely szerint a voksok súlyát főként az adott ország GDP-je alapján határoznák meg. A jelenlegi rendszerben a szavazatok súlyának meghatározásakor a GDP mellett figyelembe veszik az adott gazdaság nyitottságának szintjét, a kereskedelmi adatokat, a valutatartalék nagyságát és más gazdasági tényezőket. A főként a GDP nagyságára alapozó szavazatkiszámítási rendszerben jelentősen megnőne a rohamtempóban bővülő gazdaságok, legfőképp Kína vagy India súlya a szervezetben. Az európai országok azonban olyan modellt szeretnének elfogadtatni, ahol jelenlegi vezető szerepük nem csökkenne. Az európai tagállamok mellett Japán sem támogatja teljes szívvel a GDP-re alapozott szavazatszámítási rendszert, hiszen ezzel csökkenne súlya a feltörekvő ázsiai riválisokkal szemben. A jelenlegi rendszer aránytalanságát jól mutatja, hogy Belgiumnak nagyobb szavazati súlya van (2,09 százalék), mint Dél-Koreának (0,76), habár az ázsiai ország GDP-je több mint kétszer nagyobb.

Az Egyesült Államok az európai országokkal szemben támogatja a feltörekvő országok döntéshozatali súlyának emelését, mivel Washington a jelenleg alulreprezentált országok (Dél-Korea, Törökország, Mexikó) egyik legfőbb szövetségesének számít. Kína esetében pedig a szavazati súly megemelésének támogatását a pekingi árfolyam-politika módosításának sürgetésével kötné össze Washington. Másrészt a GDP-adatokat kiemelten figyelembe vevő új számítási modellel a világ legnagyobb gazdaságaként az USA még nagyobb befolyáshoz is jutna a szervezeten belül.

A szavazati súlyok reformjáról elvileg szeptemberben kellene dűlőre jutniuk a tagállamoknak, mielőtt az IMF jelenlegi vezérigazgatója, a spanyol Rodrigo Rato októberben távozik posztjáról. A döntéshozatali súlyok módosításához a szavazatok 85 százalékára lenne szükség, ezt szakértők szerint Rato már nemigen tudja összegyűjteni hivatalból történő távozása előtt. Így minden valószínűség szerint a Rato legesélyesebb utódjának számító Dominique Strauss-Kahn korábbi francia pénzügyminiszterre marad a szavazati reform kérdésének egyengetése.