Adóreform: lassú haladás

Miközben egyelőre a jövő évi adótörvények sem öltöttek végleges formát, Gyurcsány Ferenc kormányfő a hét elején kilátásba helyezte: néhány hónapon belül körvonalazódhat a 2009-től bevezetendő, széles körű átalakítások sora. A nyilatkozatokból kiderül, mind a kormány, mind az adószakemberek szerint szükség van az élőmunkát terhelő elvonások csökkentésére, bár a részletekről megoszlanak a vélemények.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadó cég adómenedzsere szerint ezzel párhuzamosan nyílik lehetőség az áfa és a jövedéki adó megemelésére is.

Mivel jelenleg alacsony a vagyoni típusú terhek aránya, minél hamarabb be kell vezetni az egységes ingatlanadót, emellett csökkenteni szükséges a jövedelmi típusú adók mértékét – vélekedett ugyanakkor lapunk kérdésére Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár. A gazdasági versenyképességi kerekasztal (gvk) elnöke szerint az ingatlanadó maximális mértéke 1 százalék lehetne, és a jövedelmek kifehérítése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy levonható legyen az szja-ból. Vámosi-Nagy szerint ugyanerre az iparűzési adó kapcsán is szükség van. Nem kerülhető meg egy valós adatokra épülő vagyonkataszter kialakítása, és így talán mérsékelni lehetne a vagyonosodási vizsgálatok számát is – fogalmazott Török Ádám, aki leszögezte: a gvk-n egyelőre nem születtek végleges javaslatok, a tagok többsége ugyanakkor fontos célnak tekinti a feketegazdaság visszaszorítását és a versenyképesség növelését, valamint az adórendszer egyszerűsítését. Mindketten úgy vélik: folytatni kell az adónemek ritkítását. Vámosi-Nagy Szabolcs rámutatott: a korábbi 53 helyett jövőre „csupán” 41-42 adó és járulék maradna a magyar jogszabályokban, ez azonban még mindig nagyon sok. Török Ádám ehhez hozzátette: legalább húsz olyan adónem működik Magyarországon, ahol az adminisztrációs költségek meghaladják a bevételeket. A gvk elnöke szerint jól látszik, hogy míg 2008 elején csak kisebb módosításokat hajt végre a kormány, 2009-ben már van esély átfogó átalakításokra.

A Világgazdaság által megszólaltatott szakemberek abban egyetértettek, jövőre nem változik az adóbevételek mértéke. Míg ugyanis az szja-t érintő módosítások az elvonás csökkenésével járnak, a kis adók összevonásával a vállalkozások a jövőben többet fizetnek be a büdzsének.

A 2008-as tervek között külön helyen fogalmazódik meg az az igény, hogy még több holding telepedjen meg Magyarországon. Többek között erre szolgál a csoportos áfaalanyiság bevezetése. A Deloitte tanácsadó cég azonban tegnap arra hívta fel a figyelmet: egyelőre nem világos, hogy az ebben való részvétel a csoport valamennyi vállalkozása számára kötelező-e. Az adócsomagban szigorítások is megtalálhatók. Ilyen többek között az, hogy jövőre az értékvesztés összege bármely követelés esetén növeli a társasági adó alapját, igaz, lehetőség nyílik ezek visszaírásának elszámolására is. Szintén az egymással szoros kapcsolatban lévő cégeknek kedvez, hogy a bejelentett részesedés értékesítésével járó adóalap-csökkentés két év helyett jövőre már egyéves tartás után is lehetővé válik, akárcsak az, hogy a társaságok a nem realizált árfolyamnyereséget levonják az adóból. VG

Kikerül a végleges szövegből az a kitétel, miszerint a luxusadó évi mértéke a lakás vagy üdülő számított értékének 50 millió forint feletti része utáni fél százalék. Ismeretes: korábban már adott okot vitára ez a passzus, amelyet többen úgy értettek, hogy a luxusadót az 50 millió forintnál értékesebb ingatlanok után kellene megfizetni.

A tervezetben azonban 100 millió forintos értékhatár szerepel, igaz, eddig úgy tudtuk, hogy a legalább ilyen értékű épületek esetében az adófizetés 50 milliónál kezdődik. Jelenleg úgy tűnik, mégsem.

Kikerül a végleges szövegből az a kitétel, miszerint a luxusadó évi mértéke a lakás vagy üdülő számított értékének 50 millió forint feletti része utáni fél százalék. Ismeretes: korábban már adott okot vitára ez a passzus, amelyet többen úgy értettek, hogy a luxusadót az 50 millió forintnál értékesebb ingatlanok után kellene megfizetni.

A tervezetben azonban 100 millió forintos értékhatár szerepel, igaz, eddig úgy tudtuk, hogy a legalább ilyen értékű épületek esetében az adófizetés 50 milliónál kezdődik. Jelenleg úgy tűnik, mégsem.-->