ÁSZ: programalapú költségvetés kell

Igazuk lehet azoknak, akik a jövő évi 4,5 százalékos inflációs prognózist túl alacsonynak tartják – mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 45. és a Romániai Magyar Közgazdasági Társaság 16. vándorgyűlésén Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Bathó szerint ugyanakkor a konkrét számoknál fontosabbak a költségvetést rövid időn belül megváltoztató szabály- és törvénymódosítások, illetve – távlatilag – a programalapú költségvetési tervezésre való átállás. A szlovén, francia példák mintájára átalakítva a tervezés struktúráját nem az lesz a kérdés, menynyi pénzt kap egy-egy intézmény, hanem a főbb kiadási területek közötti forráselosztásnak lesz a legnagyobb jelentősége.

Minél hamarabb meg kellene kezdeni a programelvű költségvetésre való átállást – nyilatkozta lapunknak Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója. A költségvetési keretszámok, illetve egy ellenőrző hivatal felállítása nem feltétlenül gyógyír az ingatag fiskális és a prociklikus kormányzati gazdaságpolitikára, viszont gúzsba köti a döntéshozókat, és lehetetlenné teszi a kiadások finomhangolását. Nemzetközi tapasztalatok alapján két-három év alatt át lehetne állni a programalapú költségvetésre – mondta.

Nem foglal állást az Állami Számvevőszék abban a kérdésben, hogy maga az ÁSZ vagy egy parlamenti hivatal ellenőrizze a költségvetés előkészítését – mondta Kovács Árpád elnök. Ugyanakkor Kovács szerint „a politikusokat nem lehet megmenteni önmaguktól”, ezért a Pénzügyminisztériumnak nagyobb szerepet kellene magára vállalnia a költségvetés tervezésében, nem háríthatja át a felelősséget más szervezetekre.

A külkereskedelem alakulásával kapcsolatos aggodalmait fogalmazta meg a rendezvényen Simor András. A jegybankelnök szerint bár a magyar kivitel volumene dinamikusan nő, annak struktúrája kedvezőtlen, mivel a kivitel gyorsabban bővül az EU-n kívüli országok irányába, az exportértékesítési árak pedig lényegében stagnálnak. Ennek megváltoztatásához növelni kell a beruházási hajlandóságot, és gátat kell szabni a termelékenység növekedését meghatározó bérdinamikának. Simor kifejtette: a versenyképességi problémák megoldásához elsősorban az állam hatékonyabbá válása, a teljesítményösztönző rendszer bevezetése a közszférában, a vállalati k+f előtérbe kerülése és a minőségfejlesztés előmozdítása szükséges.