Milliárdok tűnnek el a vállalatok között
Jelenleg Európa legsúlyosabb dilemmája nem a tőkekivonás, hanem a transzferárazás – a vállalati csoportokon belüli elszámolások ellenőrzésének – kérdése – vélekedett Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke a Századvég Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és az EU Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának Adózás és adórendszer című tegnapi tanácskozásán. Ehhez szorosabb kapcsolatot kell kialakítani az egyes országok adóhatóságai között – tette hozzá. A Világgazdaság kérdésére reményét fejezte ki, hogy a jövő évi jogszabály-módosítások közül kikerül az a passzus, amely szerint az állami vállalatokat felmentenék a csoporton belüli adásvételek ármegállapítására vonatkozó szabályok alól.
Az adóverseny az egész világon a társasági adó mértékéről szól, ám Európa sajnos rosszul áll ezen a téren, és helyzetét csak nehezíti, hogy egyelőre 27-féle adószisztéma működik a területén. Miközben a vállalati szervezetek jó része már átnyúlik a határokon, a nemzeti adóhatóságok nem mindig képesek kezelni az új helyzetet – vélekedett Pitti. A nemzetközi adóverseny 2000 óta folyamatosan erősödik, miközben Magyarországon sorra buknak el az adóreformra irányuló kísérletek – tette hozzá Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem tanára szerint a magyar adórendszer egyik rákfenéje a szja-t fizető bázis: kirívóan alacsony a minimálbér körüli jövedelmet bevallók aránya. Nem véletlenül, a „minimálbérezés” is az adóelkerülés egyik népszerű módszere: 2005-ben az adófizetők több mint ötöde, 605 ezer ember vallott be minimálbér alatti jövedelmet. A jövedelemadózásban a valós keresetek eltitkolása 550 milliárd forintnyi bevételt von el a büdzsétől – derül ki a Nemzeti Bank számításából. Ezért van szükség az adómértékek csökkentésére s a kedvezmények szűkítésére – javasolta László Csaba. A KPMG partnere az adóbeszedés hatékonyságának növelése mellett alkotmányos tabuk újragondolását javasolta. Így szélesebb teret lehetne biztosítani az adóhatósági becsléseknek, és a bizonyítási teher kérdését is érdemes górcső alá venni. KR
Nem kell eva?
Szüntessük meg az evát, és növeljük kétszeresére az iparűzési adó mértékét – ezeket a meglepő felvetéseket P. Kiss Gábor, a Nemzeti Bank vezető elemzője fogalmazta meg a tanácskozáson. Szerinte ugyanis az adók kikerülésére különösen tág tér nyílik az egyéni vállalkozók körében, akiknek a jövedelme hivatalosan mintegy fele az alkalmazottakénak.Hozzátette: komoly, 13-14 százalékos a csalások mértéke az áfaügyletek terén is, ennek az áfaalanyok magas száma lehet az oka. Úgy véli, évente 1000 milliárdnyi adóbevétel-kiesést okoz az adóelkerülés.
Hozzátette: komoly, 13-14 százalékos a csalások mértéke az áfaügyletek terén is, ennek az áfaalanyok magas száma lehet az oka. Úgy véli, évente 1000 milliárdnyi adóbevétel-kiesést okoz az adóelkerülés.-->
