Subprime: ami tudható

Visszatekintés. Augusztus 9-e óta a szélesebb szakma és a közvélemény is fokozatosan kénytelen volt megismerkedni olyan fogalmakkal, mint subprime jelzálogpiac, hedge fund vagy éppen credit crunch. Mindezt annak nyomán, hogy az amerikai másodlagos jelzálogpiacon válság alakult ki, amelynek szele elérte a nemzetközi piacokat, s hatása áttételesen ugyan, de Magyarországon is érzékelhetővé vált. Ám hogy pontosan mi alakult ki a tengerentúlon, illetve hogy miért – ennek hátterére világít rá a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya, amelyet augusztus 24-én ismertettek.

A subprime jelzálog-hitelezés az 1990-es évek közepétől indult gyors növekedésnek az USA-ban. A subprime és az Alt-A hitelek gyors expanziója a 2004–2006 közötti időszakra koncentrálódott: ezen hitelek együttes részesedése az új hitelnyújtásból a 2003. évi 10 százalékról 2006-ban már 40 százalékra emelkedett. Ebben az időszakban az amerikai ingatlanárak folyamatos emelkedése tette lehetővé a kétes anyagi helyzetű adósok számára a hitelfelvételt. Mivel a kamatok 2003 végétől kezdődő növekedése a subprime adósok egy csoportja számára egyre nehezebbé tette a hitelfelvételt, a hitelezők fokozatosan lazítani kezdtek hitelezési feltételeiken. A subprime jelzáloghitelek gyors expanziójához a befektetők magasabb hozamú eszközök iránti erős kereslete is hozzájárult.

A subprime jelzálogpiac problémái, a kockázatok félreárazása a lakáspiac 2006-ban kezdődő visszaesése nyomán kezdtek felszínre kerülni. A megemelkedett kamatszint is hozzájárult a törlesztési problémák növekedéséhez. Ennek nyomán a késedelmes fizetésű subprime hitelek aránya jelentősen emelkedett, 2007 első negyedévében 14 százalékra. Az alacsony kezdeti fix kamatok mellett nyújtott subprime jelzáloghitelek további átárazódásai miatt a késedelmes fizetésű hitelek arányának növekedése, jelenlegi várakozások szerint, 2008-ban tetőzhet.

A nemfizetések arányának várt további emelkedése miatt a jelzáloghitelekhez kapcsolódó eszközfedezetű értékpapírok (ABS) és strukturált hiteltermékek (CDO) ára számottevően csökkent, s ez jelentős veszteséget okozott egyes bankoknál és befektetési alapoknál (Bear Stearns, Eidos, Dillon Read, IKB, Sachsen LB). A befektetők és alapok beszüntették a strukturált hiteltermékek vásárlását, így azok a kibocsátó bankok mérlegében maradtak, másodpiacuk pedig gyakorlatilag eltűnt. A bankok nemfizetési derivatívák (CDS) vásárlásával próbálták fedezni hitelkitettségüket, s ennek hatására ezek ára (vagyis a fedezés költsége) megugrott. A további potenciális veszteségek csökkenése érdekében a bankok viszszafogták tőkeáttételes ügyfeleik finanszírozását.

A banki források elapadása miatt az alapok illikvid eszközeiket is kénytelenek voltak piacra bocsátani, köztük sok egyedi eszközfedezetű értékpapírt és strukturált hitelterméket, amelyek ára drasztikusan leesett. Egyes alapok beszüntették a befektetési jegyek visszaváltását (például BNP, United Capital, WestLB).

Június végétől egyre több piaci szereplő jelentett veszteséget vagy csődöt. Bár a válság elsősorban az amerikai bankokat és alapokat érintette, egyes európai, ázsiai és ausztrál pénzintézetek és alapok egyaránt komoly veszteségeket könyveltek el. Ennek hatására csökkent a kockázati étvágy, és a befektetők mérsékelni kívánták kockázati kitettségüket, ami a subprime válsághoz kapcsolódó kényszerértékesítésekkel együtt eladási nyomás alá helyezte a kockázatosabb eszközöket, és megnövelte a kockázatmentes és nagyon likvid eszközök keresletét.

A subprime válság több csatornán keresztül is érinthette a bankokat. A közvetlen kitettségen (jelzáloghitelek) túl a bankok portfóliójában is lehet jelzálogalapú értékpapír. Emellett a bankok által tőkeáttételes pozíciók felvállalására létrehozott, de tőlük jogilag független speciális szervezetek (például SPV vagy SIV), amelyek finanszírozásában a létrehozó bank általában jelentős szerepet vállal, de ez a kitettség mérleg alatti, nem jelenik meg a könyvekben. További kockázatot jelentenek az érintett, nem transzparensen működő fedezeti alapoknak nyújtott hitelek. A többrétű potenciális kitettség miatt nem lehet felmérni, hogy melyik banknak mekkora a kitettsége. Ez a bizonytalanság augusztus elején a bankok egymás iránti bizalmának megingásához, a bankok forrásgyűjtésére használt kereskedelmi értékpapírok piacának, majd pedig a dollár és az euró bankközi piacának kiszáradásához vezetett.

A subprime válság, a kockázati étvágy általános és jelentős csökkenésén keresztül, egyéb hitelpiacokon is a kockázatok újraárazását eredményezte. Jelentősen megugrottak az alacsonyabb hitelminősítésű (spekulatív fokozatú) vállalati papírok kockázati felárai, és ez – kisebb mértékben – a magasabb hitelminősítésű vállalati hiteleket is érintette. A hitelpiaci zavarokat a kockázati prémiumok megugrása mellett a private equity alapok által végrehajtott, hitelből finanszírozott vállalatfelvásárlási ügyletek (LBO), illetve a betervezett vállalati kötvénykibocsátások elhalasztása is jelzi (Cadbury, Carphone Warehouse, Virgin Media, Chrysler, Arcelor, Maxeda). A hitelpiaci problémák továbbterjedésétől való félelmek, illetve a fúziók és akvizíciók várható lelassulása a részvénypiaci hangulat jelentős romlásához vezetett, ezt elsősorban a pénzügyi szektor részvényei szenvedték el.

Alt-A kategória: kockázati szempontból a prime és a subprime piac között helyezkedik el. Általában az olyan adósok részére végrehajtott hitelezés tartozik ide, akik viszonylag jó adósnak számítanak, de nem tudnak felmutatni megfelelő jövedelemigazolást, vagy magas az adósságuk jövedelemhez viszonyított aránya. Az év elején az USA teljes jelzáloghitel-állományának 5, az értékpapírosított jelzáloghiteleken belül 12 százalék volt Alt-A kategóriájú kölcsön.

ABS (eszközalapú értékpapírok, asset-backed securities): amelyek mögött homogén adósságcsoportok (jelzálog- vagy gépjárműhitelek, hitelkártyák, diákhitelek stb.) portfóliói állnak.

Alt-A kategória: kockázati szempontból a prime és a subprime piac között helyezkedik el. Általában az olyan adósok részére végrehajtott hitelezés tartozik ide, akik viszonylag jó adósnak számítanak, de nem tudnak felmutatni megfelelő jövedelemigazolást, vagy magas az adósságuk jövedelemhez viszonyított aránya. Az év elején az USA teljes jelzáloghitel-állományának 5, az értékpapírosított jelzáloghiteleken belül 12 százalék volt Alt-A kategóriájú kölcsön.

ABS (eszközalapú értékpapírok, asset-backed securities): amelyek mögött homogén adósságcsoportok (jelzálog- vagy gépjárműhitelek, hitelkártyák, diákhitelek stb.) portfóliói állnak. A hedge fundok A subprime válság további alakulásával és terjedésével kapcsolatban jelentős bizonytalanságot hordoz a hedge fundok és ezen keresztül a bankok helyzete, érintettsége.

A hedge fundok további veszteségei (például újabb hitelleminősítések nyomán) és finanszírozási problémái újabb tömeges eszközeladásokat generálhatnak, s ez tovább növelheti a piacok volatilitását és a likviditási feszültségeket.-->