Nem elég az alamizsna

A fejlett országok egyre többet tesznek a fejlődő világ támogatásáért, de a globális felmelegedés elleni küzdelem és a bevándorlók fogadása terén még sokat kellene javítani. Erre a következtetésre jut a washingtoni Center for Global Development (CGD), amely most adta ki ez évi – sorrendben ötödik – jelentését a nemzetközi fejlesztéspolitika eredményeiről.

A kutatók 21 ipari országot vizsgáltak, hét tényező alapján. Ezek: a nemzetközi segélyek nagysága és iránya, a kereskedelmi kedvezmények, a beruházások, a bevándorlási politika, a környezetvédelmi erőfeszítések, a fejlődő országokat érintő biztonságpolitikai lépések és a technológiatranszfer szabályozása. Az összesített indexet a korábbi évekhez hasonlóan most is az észak-európai országok vezetik, míg az EU nagy tagállamai és az Egyesült Államok legfeljebb a középmezőnyben kaptak helyet, Japán pedig a lista utolsó helyén kullog. Ez azt jelenti, hogy – amint David Roodman, a CGD kutatója fogalmazott – azok a kormányok, amelyek a legtöbbet tehetnék a fejlődő világ felzárkóztatásáért, korántsem használják ki a lehetőségeiket. Nagy-Britannia főleg szigorú bevándorlási politikája és nagyarányú fegyverkivitele, az Egyesült Államok pedig a globális környezetvédelmi problémák iránti érzéketlensége miatt kapott viszonylag rossz pontszámot. Japánt kevés és rosszul elköltött fejlesztési segélye, valamint a bevándorlás és az export elé emelt akadályok tették sereghajtóvá a vizsgált 21 ország között.

Az egyes tényezőket áttekintve feltűnő, hogy általában nem az összesített lista dobogós helyezettjei kapták a legmagasabb pontszámot; ezeket egyenletesen jó, ha nem is kiemelkedő teljesítményük juttatta vezető helyre a globális rangsorban. A környezetvédelmi szempontok alapján például az összesítve negyedik Norvégia vezet, míg Hollandia csupán az ötödik helyen, Svédország és Dánia ennél is hátrébb van. A fejlődő országokba irányuló „konstruktív” beruházásokat Nagy-Britannia és Németország szorgalmazza leginkább, míg a bevándorlási politika alapján Ausztria és Svájc bizonyult a leghumánusabbnak.

A szegény államok termékeinek beáramlása elé Kanada és az Egyesült Államok emeli a legkevesebb akadályt; az uniós tagországok egységesen rosszabb pontszámot kaptak, ugyanakkor Japánt, Norvégiát és Svájcot ennél is sokkal protekcionistábbnak találták a washingtoni elemzők. A technológiatranszfer alapján Franciaország tekinthető a fejlődő világ első számú barátjának, ugyanakkor a britek vagy a németek sokkal inkább elzárkóznak a kutatási eredmények megosztásától.

A CGD jelentése most első ízben néhány jelentős feltörekvő állam – Brazília, Oroszország, India és Kína – környezetvédelmi teljesítményét is áttekintette. Az elemzés némileg meglepő eredményt hozott: kiderült ugyanis, hogy ezeknek az országoknak a többsége nem sokkal marad el a fejlett világ átlagától.