Reform és az önkéntes pénztárak

Nem tartja valószínűnek a kiegészítő pénztárak bevonását az új közfinanszírozásba a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet – derül ki a lapunk birtokába került tanulmányból. Bár voltak olyan hírek, hogy a kormány számítana a szaktudásukra, s akár társtulajdonosai is lehetnének az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átalakítása után létrejövő 7–15, vegyes tulajdonú egészségpénztárnak. Szakmai tudásuk akár 15 százalékos tulajdonrészt is megérhetne, ám nem tudni, ezt az új közbiztosítási pénztárak 51 százalékos állami tulajdonának, vagy a kisebbségi részt megvásárló magánbefektetőknek a terhére kaphatnák meg.

A koalíciós hibrid (szolidaritás és verseny egy rendszerben) kialakulásának történetét majd megtudjuk, ám most is látszik, hogy nem az eredeti szándék érvényesült – állítják a szakemberek, s ebből következhetnek további módosítások.

A társadalombiztosítást átvevő egészségbiztosítási pénztárak versenye önmagában serkenti majd a kiegészítő biztosításokat, a legjobb betegútszervezést. Ezért számukra lényeges kérdés lesz, e kiegészítő ellátásokat maguk, vagy velük társult, e feladatra létrehozott stratégiai partnereikre (önkéntes pénztárak, üzleti biztosítók) bízzák-e. Elképzelhető, hogy a bevált szakmaiság mellett döntenek, így az új egészségbiztosítási rendszerben komoly szerepük lehet az e területen már jól szerepelt társaságoknak. A munkáltatói háttérrel működő önkéntes pénztárak a munkáltatóval és stratégiai partnernek meghívott biztosítókkal, valamint az egészségügyi szolgáltatókkal összefogva megkerülhetetlenné válhatnak. A gond itt az, hogy ezek együttműködésében még nagyobb az elmaradás, mint a pénzügyi csoportokba tartozó partnerek együttműködésében.

Lehoczky László, Az MKB Egészségpénztár it-elnöke: Ha a jogszabályok változnának, számos, a kiegészítő egészségbiztosításokat egy évtizede végző pénztárak komolyan bekapcsolódhatnának az új közbiztosítási rendszerbe. Lehetne építeni például a tagtoborzásokban, a betegellátás-szervezésben szerzett tapasztalataikra, sőt az egyéni számlavezetésükre, a szolgáltatásokról készült számlák ellenőrzésében szerzett rutinjukra. A gyakorlat során már megtanulták, mit lehet és mit nem lehet a tagoknak az egészségpénztárnál elszámoltatni. A kiegészítő biztosítás a mi terepünk, s már megtanultuk, hogy nagybani vásárlóként komoly kedvezményeket lehet elérni az egészségügyi szolgáltatóknál, amelyekből végül a tagság profitál. Úgy vélem, ahhoz, hogy valaki akár kötelező egészségpénztárat szervezzen, jelentős tapasztalatokra van szükség, s ez nekünk már megvan.

Studniczky Ferenc, Az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója: Az önkéntes egészségpénztárak egy évtizede szakértőként gyakorolják azt, ami az új törvénytervezetben megtalálható. Kiemelkedő tevékenységünk a betegségek megelőzését célzó programok összeállítása. A munkáltatók számára fontos az egészséges dolgozó, ezt bizonyítja, hogy a pénztári bevételek 90 százalékát ők fizetik. Mára a versenyszféra negyede fordít gondot a munkavállalóira. Megszerzett tudásunkat, akár mint befektetést, esetleg apportálhatnánk az új közbiztosítási pénztárakba, s akár tulajdonrészt kaphatnánk. A kiegészítő pénztárak stratégiai partnerei lehetnének az új egészségbiztosítóknak; jó együttműködést alakíthatnánk ki a kötelező és a kiegészítő ellátásban. Az öngondoskodás tudatosul az emberekben, az idén – önrészként – becslések szerint 420 milliárdos összeget fordítanak saját egészségükre.

Lehoczky László, Az MKB Egészségpénztár it-elnöke: Ha a jogszabályok változnának, számos, a kiegészítő egészségbiztosításokat egy évtizede végző pénztárak komolyan bekapcsolódhatnának az új közbiztosítási rendszerbe. Lehetne építeni például a tagtoborzásokban, a betegellátás-szervezésben szerzett tapasztalataikra, sőt az egyéni számlavezetésükre, a szolgáltatásokról készült számlák ellenőrzésében szerzett rutinjukra. A gyakorlat során már megtanulták, mit lehet és mit nem lehet a tagoknak az egészségpénztárnál elszámoltatni. A kiegészítő biztosítás a mi terepünk, s már megtanultuk, hogy nagybani vásárlóként komoly kedvezményeket lehet elérni az egészségügyi szolgáltatóknál, amelyekből végül a tagság profitál. Úgy vélem, ahhoz, hogy valaki akár kötelező egészségpénztárat szervezzen, jelentős tapasztalatokra van szükség, s ez nekünk már megvan.

Studniczky Ferenc, Az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója: Az önkéntes egészségpénztárak egy évtizede szakértőként gyakorolják azt, ami az új törvénytervezetben megtalálható. Kiemelkedő tevékenységünk a betegségek megelőzését célzó programok összeállítása. A munkáltatók számára fontos az egészséges dolgozó, ezt bizonyítja, hogy a pénztári bevételek 90 százalékát ők fizetik. Mára a versenyszféra negyede fordít gondot a munkavállalóira. Megszerzett tudásunkat, akár mint befektetést, esetleg apportálhatnánk az új közbiztosítási pénztárakba, s akár tulajdonrészt kaphatnánk. A kiegészítő pénztárak stratégiai partnerei lehetnének az új egészségbiztosítóknak; jó együttműködést alakíthatnánk ki a kötelező és a kiegészítő ellátásban. Az öngondoskodás tudatosul az emberekben, az idén – önrészként – becslések szerint 420 milliárdos összeget fordítanak saját egészségükre.-->