Túlhevülhet Kelet-Európa?

Jelentősen nőtt a túlhevülés veszélye a gyorsan bővülő balkáni nemzetgazdaságokban – állapította meg a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet. E szerint az amerikai hitelválság tovagyűrűző hatásai komoly problémákhoz vezethetnek a térség súlyosan eladósodott államaiban, ráadásul a gyorsan bővülő fogyasztás miatt a folyó fizetési mérlegek hiánya is megugrott, s ez hamarosan drasztikus áremelkedéshez vezethet. Eközben a szintén hasonló problémákkal küzdő balti államok közül Észtország mutatói némileg javulni látszanak a növekedés lassulásának köszönhetően.

Az S&P elemzője a bolgár, a román és a horvát gazdaság esetében látja különösen aggasztónak a folyamatokat, ahogy azt pár nappal korábban az EBRD szinte egész térségünkkel kapcsolatban megállapította (VG, október 2., 1. oldal). Bulgáriában például elszabadulni látszik az infláció: szeptemberben éves szinten 12 százalékos drágulást regisztráltak az egy évvel korábbi szinthez képest. A jegybank március óta próbálja megzabolázni a pénzromlást az irányadó kamatláb folyamatos emelésével. Ez utóbbi mostanra elérte a 4,24 százalékot, ami öt és fél éves csúcsnak számít – mutat rá a Die Presse. A bolgár inflációs nyomást ráadásul a munkaerő-piaci kínálat folyamatos szűkülése miatti béremelkedés is erősíti, amely a Világbank figyelmeztetése szerint kezd elszakadni a termelékenység fejlődésétől.

A WIIW bécsi gazdaságkutató intézet a termelékenységtől elszakadó növekedés ellenére is még mindig versenyképesnek tartja a balkáni darabbérköltségeket. Ugyanakkor az ezzel párhuzamos – amúgy örvendetes – fogyasztásnövekedéssel kapcsolatban komoly kockázatot jelent, hogy javarészt hitelekből finanszírozzák, és ez a konjunktúra tartósságát is megkérdőjelezi – teszi hozzá a WIIW.

A lakosság eladósodásával kapcsolatban az S&P egyébként élesen kritizálja a bankok rendkívül agresszív marketingpolitikáját is, amellyel újabb és újabb hitelek felvételére ösztönzik a fogyasztókat. Az intézet szerint a gazdaságpolitika legsürgősebb feladata a fogyasztás visszafogása lenne, ellenkező esetben csak idő kérdése a „hitellufi” kipukkadása, amely a termelői szférát is magával ránthatja.

A balti államok rohamos növekedése szintén kockázatos mértékben hitelfinanszírozott, és a fogyasztás felpörgése következtében ezekben az országokban is magas szintet ért el a folyó fizetési mérleg hiánya. Az észt adatok ugyanakkor némileg javultak a második negyedévben: a GDP-arányos mérleghiány 14 százalékra mérséklődött az első három hónap elképesztő, 21 százaléka után – idézi a tallinni jegybank adatait a Reuters. E változásban komoly szerepet játszott, hogy az említett negyedévekben 10,1-ről 7,6 százalékra csökkent a gazdaság növekedése 2006 azonos időszakaihoz képest, miközben az import bővülését meghaladta a kivitelé. VG