Megdöbbentően erősek a párhuzamok az ukrán és a venezuelai helyzet között

Trump amerikai elnök kincstári optimizmussal állítja, hogy sohasem voltunk közelebb Ukrajnában a békéhez, mint most. Vélhetően igaza van, csakhogy ez nem jelent sokat. Azaz: most is nagyon messze vagyunk az ukrán konfliktus lezárásától, persze korábban még messzebb voltunk. 

Ukrajnában az (amerikai) érdekeltek, közvetítők elkövetik azt a hibát, hogy nem mérlegelik súlya szerint Oroszország érdekeit. Pedig Vlagyimir Putyin jó néhányszor figyelmeztette a Nyugatot: ha nem megy szép szóval, tárgyalással, valamennyi fél jogos biztonsági-politikai érdekei figyelembevételével az ukrajnai helyzet rendezése, akkor Oroszország katonai erővel fogja visszavenni, amiről úgy gondolja, hogy az övé, érvényesíteni fogja érdekeit. És ez ellen a Nyugat nem tehet annyit, mint amennyit szeretne.

Párhuzamok az ukrán és a venezuelai helyzet között

Akár párhuzam is vonható Oroszország magatartása és Amerika Venezuelával kapcsolatos nézetei, tettei között.  Amerikának (a sokféleképpen értelmezhető Monroe-doktrína szerint – „Amerika az amerikaiaké”) Venezuela nagyjából ugyanazt jelentheti, mint az oroszoknak Ukrajna. Az első-utolsó védvonalat, miként Kuba vagy Mexikó.

A vezető venezuelai médium, a Globovisión, az ottani 24 órás hírtévé méltatta Vlagyimir Putyin venezuelai elnöknek küldött karácsonyi üdvözletét és a két ország stratégiai partnerségre emelt kapcsolatrendszerét. 

Washingtonban Trump kritikusai utalnak rá, hogy a „venezuelai kábítószer-probléma” nem is annyira kábítószerügy, mint amennyire nemzetbiztonsági kérdés. 

Kiszámíthatatlan politikát folytat, lepaktál Amerika történelmi ellenfeleivel, és súlyos károkat, érdeksérüléseket okoz az amerikai kőolajiparnak. 

És az új orosz nemzetközi viselkedési normák szerint (amelyeket a két jobboldali, erősen nacionalista ideológus, Dugin és Karaganov fogalmazott meg) Moszkva ugyanúgy fog cselekedni, mint hasonló helyzetben Washington, vagyis jöhet az orosz ágyúnaszád-diplomácia. 

Ez a tévhit egyébként az egyik főoka a tárgyalásos megoldások eddigi kudarcának.

Tragikus, hatalmas árat fognak ezért fizetni Ukrajnában – már ha az ország jelenlegi formájában fennmarad. Európa vélhetően egy igen alapos vezetőcserével (amely nemcsak az EU-apparátus vezetését, hanem – elsősorban a kulcsországokban, Berlinben, Párizsban és talán Rómában is – a nemzeti eliteket is érinteni fogja) és gazdasági hangsúlymódosítással kavarodhat csak ki a válságból. A változások, noha London már nem EU-tag, Nagy-Britanniát sem kerülik el. Annál is kevésbé, mert Oroszország nyugat-európai „ősellenségei” nem a közfelfogás szerinti németek, hanem az angolok.

Ukrajna nem járna feltétlenül jól a NATO-tagsággal

Ukrajna egyes nyugati vélemények szerint feladhatja ragaszkodását a NATO-tagsághoz, ha megfelelő biztonsági garanciákat kap. Ezt az amerikaiak, a nyugatiak megígérték, ugyanakkor konkrétan nem tudni, részletesen milyen garanciákat vállalna a Nyugat. Ennek lehetnek olyan kihatásai, amelyek szerint Ukrajnának megérheti az Észak-atlanti Szerződés Szervezetétől való távol maradás, hiszen 

• a NATO 5. cikkelyhez hasonló szintű biztonsági garanciákhoz juthat, ugyanakkor 
• nem kell neki felvállalni a NATO-tagsággal járó, esetenként költséges és akár az ukrán nemzeti érdekekkel szembemenő, de általános NATO-érdekeket szolgáló kötődéseket.

Gripenek helyett jönnek a lengyel MIG-ek?

Ukrán sajtóforrások szerint Kijev megkezdte a svédekkel a legújabb, Gripen E mintájú harci gépekre az ukrán pilóták és a földi kezelő-javító személyzet kiképzéséről a tárgyalásokat. 

• Mindez annak ellenére zajlik, hogy nincs végleges döntés arról, hogy megkapná ezeket a harci gépeket. 
• Nem világosak a fizetési feltételek és 
• azt sem tudni, hogy a korábban elindult hasonló pilótaképző programokat (a többi között a francia Mirage-5000-eseket, az amerikai F-16-osokat érintő komplex megállapodásokat) miként érintené a program.

Mindenesetre magasan a legjelentősebb, legnagyobb ilyen vállalkozásról van szó. Az ukrán sajtó 100-150 ilyen gép beszerzéséről tud. Összehasonlításképpen: 

Az ukrán rendelés egy nagyságrenddel nagyobb, mint a magyar légierő Gripenjeinek a száma. 

Ukrajna légierőterveibe ugyanakkor bekavarhat a lengyel lehetőség: Karol Nawrocki lengyel elnök nem zárta ki, hogy cserébe az ukrán drónelhárítási technológiákért, lengyel, lecserélésre szánt MiG-29-es többcélú vadászgépeket adnának át Ukrajnának. Az üzlet egyik óriási előnye az lenne, hogy az ukrán pilóták ismerik a MiG-eket, nem úgy, mint a Gripeneket.