GKI: 1,7 százalékos GDP-bővülés idén

A szakember rámutatott: idén két lehúzó erő hat a növekedésre. Az aszály hatására a mezőgazdaság GDP-je 15 százalékkal csökken, ez a teljes GDP-növekedésből fél százalékpontot von le, a közszolgáltatások 5 százalékos mérséklődése pedig 1 százalékpontot jelent. Ezért az e tételek nélkül számított „magnövekedés” a GKI szerint legalább 3,3 százalék lesz az idén. Jövőre a 2007-es bázison bődületesen jó lesz a bővülés – tette hozzá Vértes András, a bázishatás ugyanis 1-1,2 százalékpontos „növekedést” okoz.  A 4,5-5 százalékos bővülés azonban valójában 3,5 százalékos növekedést takar.

Ennek ellenére a magyar gazdaság 2005. és 2008. között lemarad a térségben, aminek oka a nagyjából 2000-ben kezdődött hibás gazdaságpolitika – vélekedett a GKI vezetője, aki szerint a növekedés áldozata összesen 750-800 milliárd forint lesz, ami a GDP 3 százalékának felel meg. Ennek 60 százaléka ugyanakkor a közszolgáltatások terén következik be.

A makrogazdasági becslések ugyanakkor igen bizonytalanok, a modellekben a foglalkoztatottak számának alakulása, a tőkeállomány és a hatékonyságjavulás a meghatározó tényezők. Mivel az első kettő esetében csak 1-1 százalékos emelkedésre van esély, a növekedés a hatékonyság javítására épülhet – vélekedett Vértes András.

A GKI elnöke szerint a jövőben az egyensúly további javítására és a közszolgáltatások modernizálására van szükség, ám jövőre ki kell jelölni az euro-csatlakozás 3-5 éves pályáját is. Emellett égető feladat a humán erőforrás fejlesztése, a nyugdíjreform 40-50 évre előre történő felvázolása, valamint a versenyképesség javítása, ezen belül az adóreform. Komoly kockázatot jelent ugyanakkor a világgazdasági folyamatok alakulása, valamint az, hogy a választások környékén ismét sor kerül-e osztogatásra. Kérdés az is, hogy Magyarország valóban elriasztotta-e a tőkét az előző évek csetlés-botlásaival. Sajnos megvan annak az esélye, hogy a lassúság stabilizálódhat, holott a társadalom hosszú távú perspektívát szeretne - zárta előadását Vértes András.