A fordított áfafizetés alatt a jelenlegi gyakorlat ellenkezőjét kell érteni. Normál esetben ugyanis az eladó áfás számlát állít ki a vevőjének. Utóbbi pedig az áfás összeget fizeti meg. Az eladó a beszedett áfát átutalja az adóhatóságnak. Előfordul azonban, hogy egyes eladók, általában a fiktív adóalanyok, visszaélnek ezzel, és nem fizetik be a befolyt áfát. A vevő a bizonylat birtokában visszaigényli a forgalmi adót, vagyis olyan összeget kér és kap vissza a költségvetésből, amit előzőleg senki nem fizetett meg.
A fordított áfafizetési kötelezettség kibővítésének éppen az a célja, hogy hatékonyabb legyen az áfacsalások elleni fellépés – mondták el kérdésünkre a Pénzügyminisztériumnál. A rendszerrel a visszaélések száma csökken, mert az eladó nem tud eltűnni az áfával, hiszen nem is kapja azt meg. A gyakorlatban a fordított adózás ugyanis úgy működik, hogy az eladó olyan számlát állít ki, amelyen nem tünteti fel az áfát, így a vevő csak a vételárat fizeti meg. A nettó összeget tartalmazó számlán fel kell tüntetni, hogy az áfa fizetésére a vevő kötelezett. A forgalmi adót a vevő magának számítja fel, és fizeti be a költségvetésbe.
A későbbi jogviták elkerülése érdekében az ilyen szolgáltatásokról vagy termékértékesítésekről szóló szerződésekben nem árt kitérni arra is, hogy a feltüntetett ellenérték nettó összeg. A bírói értelmezés szerint ugyanis ha csak egy összeg szerepel a dokumentumban, akkor az bruttó ellenérték – magyarázta érdeklődésünkre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.
Mindez a magánszemélyeket nem érinti, mivel ha az eladó nekik nyújt az érintett körbe tartozó szolgáltatást, akkor hagyományos áfás számlát kell kiállítania. A magánszemélyek ugyanis alapesetben nem minősülnek adóalanynak. Így nem tudnák vevőként bevallani és befizetni a költségvetésbe az áfát.
A magánszemélyeknek akkor kell áfát kell fizetniük januártól, ha eddig még használatba nem vett, vagy új, legfeljebb kétéves használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlant és az ahhoz tartozó földterületet vagy építési telket sorozat jelleggel értékesítenek. Érvényes ez a nyaralóra és a garázsra is. Két naptári éven belül a negyedik, illetve a további értékesítések után kell áfát fizetni.
Ha a magánszemélyeknél ez a feltétel teljesül, akkor a rá következő három naptári éven belül minden további telek, félkész és két évnél nem régebben használatba vett ingatlan értékesítése adóköteles. Fontos tudni, hogy az örökölt vagy a kisajátított ingatlan értékesítését figyelembe kell venni a sorozatszámításkor, de ezek után nem kell áfát fizetni. Az adót az APEH állapítja meg kivetéssel.
– az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási, bontási szolgáltatások
– az előzőekhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés és -kirendelés
– az újnak nem minősülő ingatlan értékesítése, feltéve, hogy az eladó az áfafizetést választotta
ha a felszámolás alatt álló adózó tárgyi eszközt vagy egyéb százezer forintot meghaladó értékű terméket ad el
– az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási, bontási szolgáltatások
– az előzőekhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés és -kirendelés
– az újnak nem minősülő ingatlan értékesítése, feltéve, hogy az eladó az áfafizetést választotta
ha a felszámolás alatt álló adózó tárgyi eszközt vagy egyéb százezer forintot meghaladó értékű terméket ad el -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.