Klímavédelemről Valenciában

Százharminc kormány képviselői gyűlnek össze ma a spanyolországi Valenciában, hogy a hét végére megállapodjanak az ENSZ kormányközi klímavédelmi szakértői testületének (IPCC) ajánlásairól a globális felmelegedés megfékezésére. A találkozónak végül nem adott szomorú aktualitást az 1953 óta nem látott, péntekre várt hatalmas árhullám Anglia és Hollandia tengerpartjain, emiatt egy óriási vihar fenyegető kialakulásától rettegtek sokan arrafelé, s elővigyázatosságból teljesen lezárták a rotterdami kikötőt is.

Valenciában a hivatalos napirend szerint egy húszoldalas kivonatot készítenek az IPCC három idei, több ezer oldalas jelentéséből. Az IPCC elnöke szerint azonban leginkább arról kellene egyetértésre jutni, hogy két éven belül tető alá hozzák a 2012-ben lejáró kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv utódját, amely már elődjénél szigorúbban fogná vissza a szén-dioxid-kibocsátást.

A lakosságban világszerte meg is lenne a hajlandóság a klímavédelmi célzatú áldozathozatalra – legalábbis erre utal egy friss felmérés. Az Accenture által a napokban publikált, 17 ország 7526 fogyasztójának megkérdezésén alapuló tanulmányból az derül ki, hogy tíz emberből 9 energiaszolgáltatót váltana, ha az így vásárolható terméke az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklődésével járna együtt. E cél érdekében a többség (64 százalék) még áremelkedést is elfogadhatónak tartana, átlagosan 11 százalékot – derül ki az Accenture anyagából.

A nyugtalanság a fejlődő országokban tűnik a legnagyobbnak. Brazíliában, Kínában és Indiában 97 százalék aggódik a klímaváltozás miatt (a világátlag 85 százalék volt). E három fejlődő ország megkérdezettjeinek 98 százaléka véli úgy, hogy az éghajlatváltozás közvetlenül érinti majd az életét, míg az Európában megkérdezettek csupán 73 százaléka tart ettől. A fejlődő régiók megkérdezettjei vannak leginkább tisztában azzal is, hogy országaiknak milyen mértékű erőfeszíté-seket kell tenniük ahhoz, hogy elérjék a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében kitűzött céljaikat. Közülük több mint 80 százalék (szemben a valamennyi egyéb megkérdezett 63 százalékos arányával) nyilatkozott úgy, hogy kerüli az autó használatát, illetve a repülőgéppel importált élelmiszerek vásárlását. Valamennyi megkérdezett közül tízből kilenc állítja, hogy negatívan ítélne meg bármely olyan energiaszolgáltatót, amely nem tesz konkrét lépéseket a klímaváltozás leküzdése érdekében.

A tanulmány szerint a klímaváltozás azért foglalkoztatja az embereket, mert komolyan aggódnak annak a mindennapi életre gyakorolt hatásai miatt. Míg a fogyasztók többsége (több mint 80 százalék) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás a legnagyobb mértékű hatást az időjárásra és az ökoszisztémára gyakorolja majd, négyből három mondja azt, hogy az emberek egészségére is jelentős következménnyel lesz.

Magyarország egyébként az EU-n belül a viszonylag csekély szén-dioxid-kibocsátású tagállamok közé tartozik. A Nemzeti éghajlat-változási stratégia tervezete szerint az egy főre eső CO2-emisszió az EU-tagállamokban csak négy tagállamban (Lettországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában) alacsonyabb, mint hazánkban. Az alacsony érték egyrészt annak köszönhető, hogy Magyarországon a közcélú erőművek villamosenergia-termelésének mintegy 40 százaléka származik a paksi atomerőműből, másrészt az unión belül hazánkban a legmagasabb a – viszonylag alacsony emissziót produkáló – földgáz aránya a primer energiaforrásokon belül (43 százalék). Emellett az EU-ban nálunk a második legalacsonyabb az ezer főre jutó személygépkocsik száma, és az egy főre jutó termelésben és fogyasztásban is jellemzően elmaradunk az uniós átlagtól. Igaz, a karbonintenzitás tekintetében mutatóink rosszabbak az EU átlagánál.

A magyarországi éghajlatváltozás hatásait vizsgáló Vahava projekt készítői szerint a klíma szárazabbá, ám egyúttal kiszámíthatatlanabbá válása következtében az aszály mellett az árvízvédelem, a felhőszakadások, a szélviharok és a hőséghullámok is éreztetni fogják hatásukat a gazdaságban. Például csak az árvízi védekezés és helyreállítás költségei 48,1 milliárd forintot tettek ki 1998 és 2002 között. Ezzel egy időben további 17,4 milliárd forintot költöttek a belvíz elleni védekezésre, miközben a magyarországi biztosítótársaságok egyedül 2003-an 14,775 milliárd forintot fizettek ki ügyfeleiknek az elemi károk megtérítésére.

Ráadásul a klímaváltozás miatt az ingatlanokban, házakban és ipari létesítményekben okozta időjárási károk nagysága várhatóan évi 2-4 százalékkal növekszik a következő időszakban. Némileg kilóg a sorból az idegenforgalom: kedvező lehet, hogy a melegebb éghajlat meghosszabbítja a turisztikai szezont. Igaz, a nagyobb tavaknál – például a Balatonnál – a szárazabb időszakokban bekövetkező vízszintcsökkenés elriaszthatja az odalátogatókat, és ez újabb kiszámíthatatlan kockázatot jelent. VG

A szervezet aktivistái 75 napos kampány során 27 városban, több tízezer emberrel találkoztak.

Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: az ökológiai terhelés mérséklését csak a társadalmi energiafelhasználás csökkentésével lehet elérni.

A szervezet aktivistái 75 napos kampány során 27 városban, több tízezer emberrel találkoztak.

Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: az ökológiai terhelés mérséklését csak a társadalmi energiafelhasználás csökkentésével lehet elérni.-->