Mi a probléma az országgal? Vértes, Chikán, Bojár megmondja

A Microsoft Budapesten a versenyképességről megrendezett pénteki konferenciáján Vértes András aláhúzta: Finnországban, illetve Nagy-Britanniában az adóbevételek a GDP-hez mérten magas szintet érnek el, ezek az államok mégis elöl állnak a világ országainak versenyképességi listáján.

Elmondta: Magyarország a külkereskedelmi tevékenységet tekintve az éllovasok egyike mind a közép-kelet-európai, mind az összes uniós tagállam között, az innovációs beruházásoknak a GDP-hez mért arányát tekintve viszont jelentős lemaradást mutat.

Magyarországon jelenleg a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek a bruttó hazai termék mindössze 1 százalékát teszik ki.

A konferenciát abból az alkalomból rendezték meg, hogy a gazdasági élet vezető képviselőinek bemutassák a GKI és a Microsoft közös kiadásában megjelent "Versenyképességi évkönyvet".

Az évkönyvben vizsgált elmúlt egy évtized során az volt a jellemző, hogy az EU új tagállamai folyamatosan zárkóztak fel a leglényegesebb versenyképességi mutatószámok körében a versenytárs országokhoz és az EU átlagához. Ez egyúttal azt jelentette, hogy az új uniós tagállamok mutatói közeledtek az integráció korábbi 15 tagállama legalacsonyabb fejlettségi szintű országainak - Portugáliának és Görögországnak - a mutatóihoz. Egyes esetekben és területeken bizonyos új tagállamok versenyképességi mutatója már napjainkban is meghaladja a portugál és a görög szintet. A verseny súlypontja azonban továbbra is az új tagországok csoportjában érzékelhető, ezen államok között a versenyképességet tekintve kisebb-nagyobb átrendeződés figyelhető meg.

Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint az egyik legfőbb gondot az okozza napjainkban, hogy a magyarországi felsőoktatás egyre kevésbé felel meg a gazdasági élet, a gazdasági társaságok tényleges igényeinek. A volt miniszter kifejtette: "a versenyképesség nem cél, hanem eszköz, az nem nevezhető sikernek, ha jelenlegi mutatóinkkal belesimulunk a felzárkózó kelet-közép-európai új uniós tagállamok gazdasági mutatóiba, mivel korábban a legtöbb tekintetben a rangsor valamelyik előkelő helyén álltunk".

Chikán Attila szerint az ország egyik legnagyobb problémája a foglalkoztatottság alacsony szintje. Nem lehet abba belenyugodni, hogy több százezer, egyébként tehetséges és egészséges ember napjainkban is az inaktívak táborát gyarapítja és vagy valamilyen szociális ellátással, vagy korkedvezményes nyugdíjjal nem az aktív népesség részeként szerzi jövedelmét. Az egyetemi professzor szerint "az unió bolognai folyamata katasztrofális eredményekhez vezethet a jövőben, az országban fel kell mérni azt, milyen tényleges elvárásokat fogalmaznak meg a gazdasági társaságok a felsőfokú intézményekkel szemben, mert jelenleg egyszerre van jelen a túlképzés és a nem kellő szakmai oktatás is a felsőoktatásban.

Viszt Erzsébet, a Versenyképességi évkönyv szerkesztője szerint az egyik legnagyobb gond, hogy miközben Magyarország általános lemaradottsága, az uniós átlagos fejlettségéhez képest 40 százalék, tudományos téren a lemaradottság 60 százalékos, de például az ipari, üzleti szabadalmak területén 80 százalékos a lemaradásunk. A magyarországi gazdasági társaságok bevételük, nyereségük igen kis részét fordítják kutatási és fejlesztési tevékenységre, az országban nagyarányú K+F beruházásokat csupán a külföldi tulajdonú vállalatok hajtanak végre nagyobb arányban.

Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke aláhúzta, gond az, hogy jelenleg túlzott mértékű a társaságok adóztatása, a gazdaságot tovább kell fehéríteni, mert nálunk a legnagyobb az adóelkerülők aránya a felzárkózó közép-kelet-európai országok között, sőt a cégek "rengeteg kreatív energiát" fordítanak arra napjainkban is, hogyan kerüljék ki az adófizetést. Ezzel együtt a magyarországi adórendszer igen bonyolult, az adószint magas a GDP-hez mérten, néhányan sok adót fizetnek és sok szakember szerint ez öli meg Magyarországon a tényleges gazdasági versenyt.