Növekedési gödörben
Magyarországon nem a 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése a végső cél, hosszabb távon ugyanis stabil, egyensúlyban lévő vagy pozitívumot felmutató büdzsére kell törekedni – fogalmazott a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki jelentős eredménynek nevezte, hogy 2006-ban és 2007-ben mintegy 7,5 százalékos kiigazítás történt/történik. A reformok első szakasza lezárulóban van – tette hozzá a kormányfő. Szerinte jövőre 3, 2009-ben pedig 4 százalékos gazdasági bővülés várható. Gyurcsány Ferenc úgy vélekedett, hogy nem megalapozottak a 2009-es és a 2010-es költségvetési célok teljesülésével kapcsolatos aggályok.
„Remélem, hogy a választások közeledtével sem lódul meg az állami költekezés” – ezt már Angel Gurria, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára fogalmazta meg, aki – bár ígéretesnek nevezte a költségvetési deficit lefaragásának ütemét – a közigazgatási, egészségügyi, nyugdíj- és oktatási reform továbbvitelére buzdított, mivel szerinte csak így tehető tartóssá a konszolidáció eredménye. Fontosnak nevezte a foglalkoztatottság javítását, amely Magyarországon 10 százalékpontos elmaradásban van az OECD átlagához képest, holott a főtitkár meggyőződése szerint ebben rejlik a gazdasági kibontakozás lehetősége. Az aktivitási szintet komoly dilemmaként említette Kádár Béla akadémikus és Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere is. Utóbbi úgy véli, a foglalkoztatási „csapdából” való kilépésre már 1999-ben esély nyílt, a tb-járulék 6 százalékos csökkentése ugyanis azóta soha nem látott mértékű javuláshoz vezetett. Gyurcsány Ferenc ezzel szemben a tanácskozáson is világossá tette: az adótömeg mérséklésére a közeljövőben sem lesz mód, ezért csak az adóbázis szélesítésével válik lehetővé az adószisztéma átalakítása.
A konferencián vita alakult ki abban, hogy cél lehet-e a belső fogyasztás és beruházás növekedésének belső eszközökkel történő elősegítése. Nem meglepő módon Matolcsy György a módszer mellett, Gyurcsány Ferenc viszont határozottan az ellen foglalt állást. A felszólalók – némi napi politikát vegyítve a gazdasági témák közé – abban sem értettek egyet, hogy mikor is billent meg a gazdaság egyensúlya: 2000-ben, 2001-ben vagy 2002-ben. Egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy a nyugdíj-finanszírozás átalakításának minél előbb neki kell kezdeni. Máskülönben – ahogy az OECD főtitkára megfogalmazta – olyan kezelhetetlen folyamatok indulnak meg egész Európában, amelyek mellett már-már nevetséges kérdéssé válik, hogy a büdzsédeficit 3 vagy 4 százalékos-e.
Vértes András, a GKI elnöke arról beszélt, hogy a magyar gazdaság tagadhatatlanul növekedési gödörben van. Becslése szerint a GDP csupán 1,7 százalékkal bővül az idén. Mint mondta, a korábbi hibás gazdaságpolitika miatt a magyar gazdaság 2005–2008 között a térségi országokhoz képest is lemarad. Ugyanakkor úgy vélte: a bővülés jövőre, a bázishatásnak „hála”, igen magas értéket fog mutatni.
Fontos a fizetőeszközök értékének a stabilitása, de számolni kell az ennek megőrzésével járó társadalmi-gazdasági költségekkel is – figyelmeztetett a konferencián Surányi György, a CIB Bank elnöke. A volt jegybankelnök szerint nem maga az infláció okoz komoly gazdasági károkat, hanem az infláció magas volatilitása, vagyis amikor a pénzromlás üteme gyorsan és sokszor változik. KR
