késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Tovább dráguló élelmiszerek
A legtöbb gabonaféleség kínálata szűkül, konstans vagy legjobb esetben is csak minimálisan bővül, miközben a kereslet emelkedik, mind az élelmiszeripar, mind a takarmányozás, mind az ipari felhasználás részéről (beleértve a bioüzemanyag-gyártást is). A gabonakészletek már az idei szezon kezdete előtt is alacsonyak voltak, és az ez évi termés semmiképpen nem elég a növelésükre – egyes szakértők egyenesen azt jósolják, hogy tavaszra 32 éve nem látott alacsony szintre süllyednek a világ gabonakészletei. Ráadásul a rendkívüli magasságokba emelkedett kőolajár (VG, november 8., 1. oldal), illetve az emiatt növekvő szállítási költségek is tovább drágítják a gabonaféleségeket – figyelmeztet a FAO.
A világpiaci és európai hatások miatt a gabonaárak Magyarországon is a tavalyinak a kétszeresére, tonnánként 50-60 ezer forintra nőttek, és az árrobbanás – az aszály és a tavaszi fagyok kártételeivel együtt – jelentős élelmiszerár-emelést okozott. Szakértők szerint az idei drágulási hullámon túl vagyunk, az év végéig már csak kisebb korrekciók lehetnek. Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára elmondta: az agrártárca korábban 10-15 százalékos éves áremelkedésre számított, de reálisnak tartja a PM prognózisát is, amely végeredményben 16-17 százalékos idei drágulást vetít előre. Mint ismert, a kormány már korábban állást foglalt arról, hogy csak 20 százalékon felüli árnövekedésnél venne fontolóra központi beavatkozásokat (például áfakulcs-csökkentést).
Az FVM nem tartja valószínűnek, hogy az árnövekedést most gerjesztő gabonaféléknél jövőre újabb drasztikus drágulás következne be. Így az agrártárca legfeljebb 10 százalékos hazai élelmiszerár-emelkedést vár 2008-ban, és ez nem veszélyeztetné az inflációs célokat – mondta Gőgös Zoltán. Bár még sok a bizonytalansági tényező, a gabonaárakban visszarendeződés (egyes nem hivatalos előrejelzések szerint tonnánként 40 ezer forint körüli stabilizálódás) várható. Ennek egyik oka az lehet, hogy Európában még jelentős termelési potenciálok vannak. Az árukínálatot bővítheti az is, hogy Brüsszel – szakítva a termelés visszafogására irányuló sok évtizedes gyakorlattal – felfüggesztette a régi tagállamokra vonatkozó, 10 százalékos ugaroltatási kötelezettséget.
A FAO ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy míg a korábbi globális agrárválságok általában viszonylag hamar lecsillapodtak, most elhúzódó krízisre kell felkészülni, mert Kína, India és más feltörekvő országok egyre több élelmiszert igényelnek, és a világ sok országában tovább támogatják a bioüzemanyagok termelésének növelését is. Utóbbit az ENSZ élelmezésügyi különleges megbízottja „az emberiség elleni bűncselekmények” nevezte néhány hete. Ennek dacára Pete Domenici új-mexikói szenátor kedden olyan törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az USA szenátusában, amelynek értelmében 2015-re a jelenlegi szint duplájára kellene emelni a benzinbe kevert bioetanol arányát.
A FAO koránt sincs egyedül borúlátó jóslatával. Michel Barnier francia mezőgazdasági miniszter néhány napja éppen magyarországi látogatásán nyilatkozta a Reutersnek, hogy a közelmúltban rekordszintre ugrott alapvető mezőgazdasági termények ára továbbra is magas marad, mert „a kínálat tartósan elégtelen a kereslethez viszonyítva”.
Mindennek legfőbb áldozatai Fekete-Afrika országai lesznek, arrafelé sok helyütt az éhínség fokozódásával kell számolni. Az emelkedő élelmiszerárakat azonban – ha nem is ilyen súlyos következményekkel – világszerte megérzik a fogyasztók. Európa legtöbb államában az élelmiszer drágulása kimutathatóan gyorsítja az inflációt az utóbbi hónapokban.
Inflációs szempontból Magyarországon a legnagyobb kockázatot ma a sertéságazat jelenti, mivel az idei válság miatt rövid időn belül jelentősen (akár egy-két millió darabbal is) zsugorodhat a négymilliós hazai állatállomány, így jövőre áruhiány és élénk keresleti piac alakulhat ki. Mint ismert, a sertéstartók a jövő héten országos demonstrációt tartanak, mert megítélésük szerint a vállalkozásoknak legalább az egyharmada tönkremegy a tetemes veszteségek miatt. A gondot az okozza, hogy a felvásárlási árak csökkentek az uniós túlkínálat nyomán, miközben a takarmánydrágulás jelentősen növelte az önköltséget. VG
Égető gondok a sertéspiacon
Az biztosra vehető, hogy jövőre Magyarországon nem lesz elegendő sertés, de a további fejleményekről egyelőre csak találgatni lehet – mondta Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója.Ha a feldolgozóipar jó áron importálhat alapanyagot, tartható lesz a mai kereskedelmi árszint, ellenkező esetben fogyasztáscsökkenéssel járó húsdrágulás jöhet.
Mint ismert, az Európai Bizottság egy közelmúltbeli prognózisában 30 százalékos uniós húsáremelést sem tart kizártnak, de az elnök-vezérigazgató szerint a tényleges eseményeket még több tényező befolyásolhatja.
Az euróárfolyam, illetve az amerikai, a kanadai és a brazil sertéságazat felfuttatása jövőre is korlátozhatja az uniós exportot, a belső (túl)kínálatot pedig a német és a dán termelés további bővülése növelheti.
Ha viszont a felvásárlási árak nem emelkednek jelentősen, több tagállamnak (így Magyarországnak is) az állattartó gazdaságok újabb csődhullámával kell szembenéznie.
Ha a feldolgozóipar jó áron importálhat alapanyagot, tartható lesz a mai kereskedelmi árszint, ellenkező esetben fogyasztáscsökkenéssel járó húsdrágulás jöhet.
Mint ismert, az Európai Bizottság egy közelmúltbeli prognózisában 30 százalékos uniós húsáremelést sem tart kizártnak, de az elnök-vezérigazgató szerint a tényleges eseményeket még több tényező befolyásolhatja.
Az euróárfolyam, illetve az amerikai, a kanadai és a brazil sertéságazat felfuttatása jövőre is korlátozhatja az uniós exportot, a belső (túl)kínálatot pedig a német és a dán termelés további bővülése növelheti.
Ha viszont a felvásárlási árak nem emelkednek jelentősen, több tagállamnak (így Magyarországnak is) az állattartó gazdaságok újabb csődhullámával kell szembenéznie.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.