BUX 41,379.85
+0.30%
BUMIX 3,964.65
+0.41%
CETOP20 1,920.34
0.00%
OTP 10,425
+1.21%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.13%
+0.50%
ZWACK 17,150
0.00%
0.00%
ANY 1,650
+3.77%
RABA 1,185
0.00%
-0.88%
+1.50%
+0.61%
-1.84%
OPUS 191.2
-0.42%
+12.27%
+0.25%
0.00%
-1.11%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,830
+0.07%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
0.00%
-0.59%
EHEP 1,575
+21.62%
+2.94%
+0.90%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.50%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-1.41%
-0.75%
-5.05%
-7.75%
-1.57%
NUTEX 10.45
0.00%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,200
-2.12%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A piaci GDP szárnyal

A magánszféra növekedési ütemén szinte nem is érződik a kormányzati megszorító intézkedések hatása, hiszen az idén is hasonló mértékben nő, mint az utóbbi 4-5 évben. Az állami szektor kereslete viszont a mélybe zuhant, közel 10 százalékos esést mutatott az első fél évben. Erre a meglepő következtetésre jutottak az Ecostat szakértői, amikor kísérletet tettek arra, hogy szétválasszák a GDP állami és a piaci összetevőit. Ez ugyanis közelebb visz a szokatlanul nagy idei GDP-dinamika-visszaesés okainak megértéséhez.

A piaci GDP összetevői közül a nettó export növekedése volt az idén a meghatározó, de a készletfelhalmozás és az azzal egy soron elkönyvelt nem specifikált hiba is kiugró mértékű volt. Utóbbi soron számolja el a KSH a termelési és a felhasználási oldali GDP-becslés között adódó eltérés nagy részét. Mindebből az is következik, hogy a kereslet viszszaesése nem is jelent meg teljes egészében a GDP-ben, mivel a termelés nem követte azt. Ha ez megtörtént volna, akkor minden bizonnyal GDP-csökkenésről és nem lassuló növekedésről beszélhetnénk.

Ugyanakkor a nem piaci GDP hektikusan ingadozik, és jól nyomon követhetők rajta a választási időszakok. Az utóbbi időben heves vita volt vezető közgazdászok között arról, hogy a gazdaságpolitika mikor kezdte az egyensúlyromboló túlköltekezést, a mostanra kialakult helyzet mennyiben köszönhető a 2002-ben leváltott Fidesz-kormánynak. Az idősorból kitűnik, hogy a nem piaci GDP növekedése egészen 2001 végéig a piaci alatt maradt, csúcsát már az új kormány hivatalba lépése után érte el. Az abszolút tetőpont az akkori utolsó negyedév volt, 16 százalék feletti növekedéssel, és furcsa módon ugyanekkor volt a magán-GDP-ben a legalacsonyabb – 0 százalékos – növekedés, utóbbi szintén a készletstatisztikával kapcsolatos problémákra vezethető vissza.

A nem piaci GDP-mutató anynyiban különbözik a magnövekedéstől, hogy a szezonálisan erősebben ingadozó tényezők, mint amilyen a mezőgazdaság, nincsenek kiszűrve a piaci részből – mondta el lapunknak Cserháti Ilona, az Ecostat modellezési osztályának vezetője. A szakértő hozzátette: a GDP két részének különválasztása abból a szempontból is nyújthat többletinformációt, hogy a gazdaság túljutott-e a növekedési mélyponton. A számokból az látszik, hogy a magánszektor az első fél évben jó tempóban növekedett, bár ebben benne van a szokatlanul magas készletadat is. Ugyanebben az időszakban az állami szféra visszaesése igen nagy mértékű volt, de a harmadik negyedévben már nem volt ennyire rossz az adat. A következő időszakra az Ecostat a magánszféra hasonló ütemű növekedése mellett az állami szféra visszaesésének megállását várja.

Betekintés a módszertanba

Az állóeszköz-felhalmozás nincs megbontva állami és piaci részre a Központi Statisztikai Hivatal negyedéves GDP-adataiban.

Az Ecostat a 2005-ös jövedelemelszámolási statisztikából nyert arányszám alapján választotta szét a piaci és nem piaci részt.



Az Ecostat a 2005-ös jövedelemelszámolási statisztikából nyert arányszám alapján választotta szét a piaci és nem piaci részt. A GDP összetevői Forrás: Ecostat

Piaci

Háztartások vásárolt fogyasztása

A magánszektor állóeszköz-felhalmozása

Készletfelhalmozás

Export

Import

Nem piaci

Természetbeni társadalmi juttatások

Közösségi fogyasztás

Az államháztartás állóeszköz-felhalmozása-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek