A piaci GDP szárnyal

A magánszféra növekedési ütemén szinte nem is érződik a kormányzati megszorító intézkedések hatása, hiszen az idén is hasonló mértékben nő, mint az utóbbi 4-5 évben. Az állami szektor kereslete viszont a mélybe zuhant, közel 10 százalékos esést mutatott az első fél évben. Erre a meglepő következtetésre jutottak az Ecostat szakértői, amikor kísérletet tettek arra, hogy szétválasszák a GDP állami és a piaci összetevőit. Ez ugyanis közelebb visz a szokatlanul nagy idei GDP-dinamika-visszaesés okainak megértéséhez.

A piaci GDP összetevői közül a nettó export növekedése volt az idén a meghatározó, de a készletfelhalmozás és az azzal egy soron elkönyvelt nem specifikált hiba is kiugró mértékű volt. Utóbbi soron számolja el a KSH a termelési és a felhasználási oldali GDP-becslés között adódó eltérés nagy részét. Mindebből az is következik, hogy a kereslet viszszaesése nem is jelent meg teljes egészében a GDP-ben, mivel a termelés nem követte azt. Ha ez megtörtént volna, akkor minden bizonnyal GDP-csökkenésről és nem lassuló növekedésről beszélhetnénk.

Ugyanakkor a nem piaci GDP hektikusan ingadozik, és jól nyomon követhetők rajta a választási időszakok. Az utóbbi időben heves vita volt vezető közgazdászok között arról, hogy a gazdaságpolitika mikor kezdte az egyensúlyromboló túlköltekezést, a mostanra kialakult helyzet mennyiben köszönhető a 2002-ben leváltott Fidesz-kormánynak. Az idősorból kitűnik, hogy a nem piaci GDP növekedése egészen 2001 végéig a piaci alatt maradt, csúcsát már az új kormány hivatalba lépése után érte el. Az abszolút tetőpont az akkori utolsó negyedév volt, 16 százalék feletti növekedéssel, és furcsa módon ugyanekkor volt a magán-GDP-ben a legalacsonyabb – 0 százalékos – növekedés, utóbbi szintén a készletstatisztikával kapcsolatos problémákra vezethető vissza.

A nem piaci GDP-mutató anynyiban különbözik a magnövekedéstől, hogy a szezonálisan erősebben ingadozó tényezők, mint amilyen a mezőgazdaság, nincsenek kiszűrve a piaci részből – mondta el lapunknak Cserháti Ilona, az Ecostat modellezési osztályának vezetője. A szakértő hozzátette: a GDP két részének különválasztása abból a szempontból is nyújthat többletinformációt, hogy a gazdaság túljutott-e a növekedési mélyponton. A számokból az látszik, hogy a magánszektor az első fél évben jó tempóban növekedett, bár ebben benne van a szokatlanul magas készletadat is. Ugyanebben az időszakban az állami szféra visszaesése igen nagy mértékű volt, de a harmadik negyedévben már nem volt ennyire rossz az adat. A következő időszakra az Ecostat a magánszféra hasonló ütemű növekedése mellett az állami szféra visszaesésének megállását várja.

Az Ecostat a 2005-ös jövedelemelszámolási statisztikából nyert arányszám alapján választotta szét a piaci és nem piaci részt.

Az Ecostat a 2005-ös jövedelemelszámolási statisztikából nyert arányszám alapján választotta szét a piaci és nem piaci részt. A GDP összetevői Forrás: Ecostat

Piaci

Háztartások vásárolt fogyasztása

A magánszektor állóeszköz-felhalmozása

Készletfelhalmozás

Export

Import

Nem piaci

Természetbeni társadalmi juttatások

Közösségi fogyasztás

Az államháztartás állóeszköz-felhalmozása-->