BUX 42,087.93
+2.04%
BUMIX 3,958.44
+0.89%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,735
+2.19%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.41%
+2.61%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,645
+0.61%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
+0.49%
+2.52%
+0.46%
-0.83%
-1.91%
+1.75%
0.00%
+2.65%
OTT1 149.2
0.00%
-1.00%
MOL 2,858
+2.07%
DELTA 39.65
-0.88%
ALTEO 2,420
+2.98%
+0.93%
+1.73%
EHEP 1,640
+2.50%
-0.71%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.72%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-2.33%
+2.27%
-1.10%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,236
+1.48%
0.00%
-1.92%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Államfői aláírásra várnak

A koalíciós pártok egyeztetését követően a kormány dönt arról, ki felügyelje az egészségbiztosítási pénztárakról szóló, hétfőn elfogadott törvény végrehajtását – mondta a Világgazdaság kérdésére Horváth Ágnes. E munkában az egészségügyi tárcának fontos szerepe kell legyen – tette hozzá a miniszter asszony. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint ez nem politikai feladat, így a koordinálással hozzáértő szakembert kell megbízni.

A jogszabályt – a hozzá benyújtott módosítások alapján – tegnap átdolgozta a szaktárca, s várhatóan ma kerül az Országgyűlés elnökéhez, aki továbbítja azt Sólyom László köztársasági elnöknek. A szakminiszter azt reméli, hogy az államfő öt napon belül aláírja azt, s megkezdődhet a végrehajtási rendeletek elkészítése. Kökény sem lát törvénybe vagy alkotmányba ütköző paragrafusokat, ám ha a köztársaság elnöke másként ítélné meg, úgy visszaküldheti azt az Országgyűlésnek, s akár az Alkotmánybíróság állásfoglalását is kérheti – fejtette ki kérdésünkre. Ám az elnök szerint ez még „belefér” a 2009-es határidőbe: akkor szűnne meg az OEP, s a jövő évi előkészületek után elkezdhetnék működésüket a többségi állami tulajdonban maradó egészségpénztárak.

A jövő januárban 20 millió forint alaptőkével létrejövő 22 állami tulajdonú előpénztár 49 százalékának nemzetközi pályázaton történő értékesítése licitálással történik, a „kikiáltási ár” pénztártagonként legkevesebb 12 ezer forint, így legalább 120 milliárdos bevételre és nyolc-tíz kassza megalakulására számítanak. A vegyes tulajdonú pénztáraknak a megalakuláskor minimum 3 milliárdra kell növelni az alaptőkéjüket. Ám sem a törvény, sem annak végrehajtási rendeletei nem adnak garanciát a magáncégeknek befektetéseik visszatérítésére, a követeléseket bírósági úton érvényesíthetik – mondta lapunknak Horváth Ágnes. Hozzátette: az új biztosítási törvény megengedi a pénztárcsődöt, ez esetben a biztosítottak egy másik kasszához kerülnek. Egyetlen pénztár sem utasíthatja el a területén élő biztosítottak fogadását – jelentette ki a miniszter.

Az orvosok ellenállnak

Az új biztosítási törvény szakmailag és morálisan elfogadhatatlan, ezért ott fognak ellenállni a végrehajtásának, ahol tudnak – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke.

Nemrég alakult meg a 14 500 tagot számláló szakszervezet, a Magyar Orvosok Szövetsége, így lehetőségük van akár sztrájkok megszervezésére is.

A MOK önállóan nem fordul az Alkotmánybírósághoz, de minden ilyen kezdeményezést támogat.

Ugyanis a rendszerváltást sem kísérte akkora társadalmi összefogás, mint a biztosítási törvény ellenzését, amelyet a kormány nem vett tudomásul – tette hozzá.

Nemrég alakult meg a 14 500 tagot számláló szakszervezet, a Magyar Orvosok Szövetsége, így lehetőségük van akár sztrájkok megszervezésére is.

A MOK önállóan nem fordul az Alkotmánybírósághoz, de minden ilyen kezdeményezést támogat.

Ugyanis a rendszerváltást sem kísérte akkora társadalmi összefogás, mint a biztosítási törvény ellenzését, amelyet a kormány nem vett tudomásul – tette hozzá.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek