Az előrejelzések és a valóság

Tavaly ősszel az elemzők egymáshoz viszonylag hasonló GDP-előrejelzéseket adtak a 2007-es évre; ezek a számok jóval fölötte vannak annak, mint amit az első három negyedév adatai alapján jelenleg valószínűsíteni lehet. A mostani információk alapján az idei növekedés legfeljebb 1,7-1,8 százalék körül alakulhat, de gyenge utolsó negyedévvel még ennél is alacsonyabb lehet az éves adat.

Az év kezdete előtt az elemzői kar előrejelzései 2,6 százalék körül szóródtak, a kutatóintézetek prognózisai voltak a leginkább optimisták. Szokatlan módon ezúttal a Pénzügyminisztérium becslése bizonyul majd a legpontosabbnak. Árnyalja a képet, hogy még az elmúlt év végén a tárcánál többször is úgy nyilatkoztak, hogy – szándékosan – alulbecsülték az idei növekedést.

Az eltérésekre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az elemzői várakozások és a statisztikai modellek készítői is elbizonytalanodnak trendfordulók környékén, de az előre nem látható eseményeknek is van szerepük. Az infláció előrejelzésében is felfedezhető egy hasonló arányú eltérés, azt azonban könnyebb megmagyarázni, ugyanis tavaly őszszel nem lehetett még számolni a rossz időjárás miatt gyenge mezőgazdasági termés árfelhajtó hatásával, s az amúgy is magas energiaárak elszabadulásával.

Termelési oldalról a bruttó hozzáadott értékben is az egyik felelős az agrárium gyenge eredménye volt, ám ennek hatása legfeljebb 0,4 százalékpontnyit magyaráz a növekedésből, az előrejelzések azonban jobban eltérnek ennél. A közszolgáltatások visszaesésére előzetesen is számítani lehetett, hiszen a kormány őszre világossá tette, hogy vissza kívánja fogni a kiadásait. Egy módszertani változás miatt azonban ezen a téren is nagyobb lett a csökkenés a vártnál. A KSH az oktatás és az egészségügy terén az idén már a kibocsátásalapú indikátorokat használja a létszámalapú GDP-becslés helyett, ilyenek lehetnek például a beiskolázási adatok és a betegszám. A költségvisszafogás hatása egyébként a felhasználási oldalon a természetbeni juttatások 10 százalék körüli visszaesésében jelenik meg a legmarkánsabban. Ez a módszertani váltás azonban tavaly ősszel már ismert volt, legfeljebb későn reagált rá a szakértői kar. Ugyanez lehet a helyzet a láncidexes GDP-számítás bevezetésével is, amely ugyan szintén ismert volt egy évvel ezelőtt, ám többen még a régi, bázisindexes módszer szerint számították ki a GDP-előrejelzésüket. Az Ecostat számításai alapján ez a váltás egy százalékponttal alacsonyabb növekedési ütemet eredményez 2007-re.

Pénteken közli a KSH az első kilenc hónap részletes GDP-adatait; ekkor még akár felfelé is módosíthatja a harmadik negyedéves növekedést, de lényegi új információt nem várhatunk. Az elemzők már a következő esztendőre koncentrálnak, remélhetőleg nagyobb sikerrel. BD