Simor: indokolt volt az óvatosság

"Amikor az új vezetés belépett, mi is úgy gondoltuk, fokozatos kamatcsökkentésre lesz mód az év folyamán, később azonban a világ pénz- és árupiacain történt események hatására, elsősorban a nyersanyagárak és az élelmiszerek drágulása következtében, valamint az amerikai jelzálogpiaci problémákból kiinduló kockázati prémiumok emelkedése miatt, indokolt volt az óvatosság." - mondta.

Simor András kiemelte: a jegybank nem rövid távon akarja leszorítani az inflációt, mindazonáltal, a jegybanknak a törvényben meghatározott, elsődleges feladatára, az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia erőit, csupán ezen elsődleges cél érvényesítése függvényében tudja saját eszközeivel támogatni a gazdasági növekedést. A monetáris politika, egyébként a gazdasági növekedés ütemének gyorsulására csak bizonyos nagyon szűk korlátok között képes hatni.

Simor András emlékeztetett: az idei évben a gazdasági növekedést leginkább az fogta vissza, hogy visszaesett az állami, önkormányzati szektor növekedési hozzájárulása, a központi beruházások csökkenése miatt erőteljesen visszaesett az építőipar teljesítménye, ez hatott a többi ágazatra is, emellett igen gyenge teljesítményt nyújtott a mezőgazdaság, ami az idei, évek óta a legsúlyosabb aszálynak tudható be.

"Ezekre a tényezőkre a monetáris politikának nincs igazán hatása, így a jegybank vezetése jobbnak látta, ha az infláció, és ezen belül különösen a nyersanyag és élelmiszer áremelkedések miatt esetlegesen megemelkedő inflációs várakozások visszafogására összepontosít" - hangsúlyozta az elnök, hozzáfűzve: az MNB változatlanul azt tartja legvalószínűbbnek, hogy 2009 végére 3 százalék körüli szintre csökken a pénzromlás üteme.

Simor András az idei év egyik jelentős eredményének azt tartotta, hogy kiegyensúlyozottá vált a kormány és a jegybank kapcsolata, sőt, kifejezetten jó munkakapcsolat alakult ki a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB szakemberei között.

Ezzel együtt vannak bizonyos kérdések, amelyeket eltérően ítélünk meg, például a gazdasági hosszabb távú növekedését illetően - ismerte el.

Az évezred elejétől 4 százalék körüli növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, e mögött azonban expanzív költségvetési politika állt. E költekezési szint nélkül a magyar gazdaság a korábbi években is vélhetően alacsonyabb ütemben bővült volna, holott a környékbeli országok, Lengyelország, Csehország 5-6 százalékkal növelik bruttó hazai terméküket, nem beszélve Szlovákiáról, amely még nagyobb növekedési ütemet produkál.

Az MNB véleménye szerint a magyar gazdaság jövőre 2,4 százalékkal nő, ez kevesebb, mint a PM 2,8 százalékos prognózisa.

Simor András szerint komplexen kell figyelni az eltérő növekedési trendeket, és különös figyelmet kell fordítani az ország versenyképességét már hosszabb ideje gátló tényezőkre. Ide sorolta például, az adórendszer és az újraelosztás nagyságának kérdését, a foglalkoztatás viszonylag alacsony szintjét és azt, hogy a belső piac néhány jelentős szegmensében a gazdasági verseny elégtelen.

Simor András emlékeztetett, hogy a nemzetközi tapasztalatok gyakran valóban azt mutatják, hogy ha a költségvetés szigorít, akkor az lehetőséget ad lazább monetáris politikára. Azonban az is fontos kérdés, hogy a költségvetési szigorítás milyen szerkezetben valósul meg - mondta, utalva a PM részéről az utóbbi időben elhangzott nyilatkozatokra, miszerint az idei restriktív költségvetési politika mellett a monetáris politika kevésbé szigorú is lehetett volna.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a költségvetési szigorítások általában az infláció mérséklődésével járnak együtt, de nálunk épp az ellenkezője történt: miközben a költségvetés szűkítette a keresletet, az infláció, a kiigazítás sajátos szerkezetének következtében, megugrott, olyannyira, hogy áprilisban már 9 százalék körül volt, és, részben ennek köszönhetően, az év egészében is 8 százalék körüli pénzromlás várható - emlékeztetett az elnök.

"Ebben a helyzetben a jegybank nem tudott lazább monetáris politikát folytatni, mert a jegybanknak, törvényi kötelezettségéből fakadóan, elsősorban az árstabilitás megteremtését kell szem előtt tartania." - emelte ki Simor András.

Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy az államháztartási hiány csökkentése terén a kormány nagyon jelentős eredményeket ért el.

"A parlament által elfogadott költségvetési törvény alapján reálisnak mondható, hogy jövőre az egyenleg további 2 százalékponttal javul, azaz 2008 végére a GDP-arányos államháztartási deficit várhatóan 4 százalékra csökken. Mindemellett kívánatos lenne, hogy a költségvetés kiadási oldalán további olyan változások történjenek, olyan ösztönző rendszerek, automatizmusok alakuljanak ki, amelyek az eddigiektől eltérően, egyedi sokkszerű intézkedések nélkül is tartósan megalapozzák az alacsony államháztartási deficitet" - mondta.

"Amikor az új vezetés belépett, mi is úgy gondoltuk, fokozatos kamatcsökkentésre lesz mód az év folyamán, később azonban a világ pénz- és árupiacain történt események hatására, elsősorban a nyersanyagárak és az élelmiszerek drágulása következtében, valamint az amerikai jelzálogpiaci problémákból kiinduló kockázati prémiumok emelkedése miatt, indokolt volt az óvatosság." - mondta.

Simor András kiemelte: a jegybank nem rövid távon akarja leszorítani az inflációt, mindazonáltal, a jegybanknak a törvényben meghatározott, elsődleges feladatára, az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia erőit, csupán ezen elsődleges cél érvényesítése függvényében tudja saját eszközeivel támogatni a gazdasági növekedést. A monetáris politika, egyébként a gazdasági növekedés ütemének gyorsulására csak bizonyos nagyon szűk korlátok között képes hatni.

Simor András emlékeztetett: az idei évben a gazdasági növekedést leginkább az fogta vissza, hogy visszaesett az állami, önkormányzati szektor növekedési hozzájárulása, a központi beruházások csökkenése miatt erőteljesen visszaesett az építőipar teljesítménye, ez hatott a többi ágazatra is, emellett igen gyenge teljesítményt nyújtott a mezőgazdaság, ami az idei, évek óta a legsúlyosabb aszálynak tudható be.

"Ezekre a tényezőkre a monetáris politikának nincs igazán hatása, így a jegybank vezetése jobbnak látta, ha az infláció, és ezen belül különösen a nyersanyag és élelmiszer áremelkedések miatt esetlegesen megemelkedő inflációs várakozások visszafogására összepontosít" - hangsúlyozta az elnök, hozzáfűzve: az MNB változatlanul azt tartja legvalószínűbbnek, hogy 2009 végére 3 százalék körüli szintre csökken a pénzromlás üteme.

Simor András az idei év egyik jelentős eredményének azt tartotta, hogy kiegyensúlyozottá vált a kormány és a jegybank kapcsolata, sőt, kifejezetten jó munkakapcsolat alakult ki a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB szakemberei között.

Ezzel együtt vannak bizonyos kérdések, amelyeket eltérően ítélünk meg, például a gazdasági hosszabb távú növekedését illetően - ismerte el.

Az évezred elejétől 4 százalék körüli növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, e mögött azonban expanzív költségvetési politika állt. E költekezési szint nélkül a magyar gazdaság a korábbi években is vélhetően alacsonyabb ütemben bővült volna, holott a környékbeli országok, Lengyelország, Csehország 5-6 százalékkal növelik bruttó hazai terméküket, nem beszélve Szlovákiáról, amely még nagyobb növekedési ütemet produkál.

Az MNB véleménye szerint a magyar gazdaság jövőre 2,4 százalékkal nő, ez kevesebb, mint a PM 2,8 százalékos prognózisa.

Simor András szerint komplexen kell figyelni az eltérő növekedési trendeket, és különös figyelmet kell fordítani az ország versenyképességét már hosszabb ideje gátló tényezőkre. Ide sorolta például, az adórendszer és az újraelosztás nagyságának kérdését, a foglalkoztatás viszonylag alacsony szintjét és azt, hogy a belső piac néhány jelentős szegmensében a gazdasági verseny elégtelen.

Simor András emlékeztetett, hogy a nemzetközi tapasztalatok gyakran valóban azt mutatják, hogy ha a költségvetés szigorít, akkor az lehetőséget ad lazább monetáris politikára. Azonban az is fontos kérdés, hogy a költségvetési szigorítás milyen szerkezetben valósul meg - mondta, utalva a PM részéről az utóbbi időben elhangzott nyilatkozatokra, miszerint az idei restriktív költségvetési politika mellett a monetáris politika kevésbé szigorú is lehetett volna.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a költségvetési szigorítások általában az infláció mérséklődésével járnak együtt, de nálunk épp az ellenkezője történt: miközben a költségvetés szűkítette a keresletet, az infláció, a kiigazítás sajátos szerkezetének következtében, megugrott, olyannyira, hogy áprilisban már 9 százalék körül volt, és, részben ennek köszönhetően, az év egészében is 8 százalék körüli pénzromlás várható - emlékeztetett az elnök.

"Ebben a helyzetben a jegybank nem tudott lazább monetáris politikát folytatni, mert a jegybanknak, törvényi kötelezettségéből fakadóan, elsősorban az árstabilitás megteremtését kell szem előtt tartania." - emelte ki Simor András.

Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy az államháztartási hiány csökkentése terén a kormány nagyon jelentős eredményeket ért el.

"A parlament által elfogadott költségvetési törvény alapján reálisnak mondható, hogy jövőre az egyenleg további 2 százalékponttal javul, azaz 2008 végére a GDP-arányos államháztartási deficit várhatóan 4 százalékra csökken. Mindemellett kívánatos lenne, hogy a költségvetés kiadási oldalán további olyan változások történjenek, olyan ösztönző rendszerek, automatizmusok alakuljanak ki, amelyek az eddigiektől eltérően, egyedi sokkszerű intézkedések nélkül is tartósan megalapozzák az alacsony államháztartási deficitet" - mondta.

Simor András szerint a jegybank kedvezően fogadta, hogy a jövőben szigorodik a költségvetés tervezése, készül a közpénzügyi törvény. 

"Nem az a lényeg, hogy mi lesz a létrejövő szervezet neve, vagy hol fog működni, hanem az, hogy az új intézmény mennyire lesz képes hatékonyan véleményt mondani a mindenkori kormány költségvetési tervezéséről, a költségvetés megalapozottságáról és milyen eszközök állnak majd rendelkezésére, hogy ezt a véleményét érvényre is juttassa" - mondta az elnök.

Leszögezte: kívánatos lenne, hogy ez az intézmény a jegybankhoz hasonlóan jogilag független legyen, vezetésében a mindenkori kormánytól független, szakmailag nagy tekintélynek örvendő személyiségek vegyenek részt és őket megfelelő számú szakértői stáb támogassa.

Simor András ezzel együtt utalt rá: törvény életbe lépése esetén sincs száz százalékos garancia arra, hogy a jövőben ne fusson el egy-egy év költségvetési gazdálkodása, de a szigorú költségvetési politika esélyét jelentősen növeli egy ilyen költségvetési szabályrendszer és intézmény felállítása.

"Minden jelentős parlamenti pártnak tudatában kell lennie saját felelősségének, az országnak szüksége van a megegyezésre ebben a kérdésben" - hangsúlyozta az elnök.

Az euró bevezetésével kapcsolatban a jegybank elnöke megismételte az MNB korábbi álláspontját, miszerint a bevezetés tényleges menetéről csupán a költségvetési konszolidáció első két évének, azaz legkorábban a 2007 és 2008 évek államháztartási gazdálkodásának lezárulása után és a 2009 évi tervek ismeretében érdemes beszélni.