Verseny a mérnökökért

Üres állások. Nemcsak Nyugat-, hanem Kelet-Közép-Európában is egyre nagyobb problémát jelent a vállalatoknak a munkaerő – elsősorban a mérnökök és szakmunkások – hiánya. Úgy tűnik, csak a bevándorlás fokozása jelenthet megoldást a gazdasági növekedést is veszélyeztető jelenségre.

A Samsungnak a szlovákiai Vedrődben (Voderady) épült gyárában több hónapi toborzás után is csak a 300 fős létszám kisebb részét sikerült feltölteni, így veszélybe kerülhet a monitorgyártás 2008 elejére tervezett beindítása. A többi új EU-tagországból is sok hasonló esetről érkezik tudósítás: az összesített munkanélküliségi ráta alakulásától függetlenül súlyos gondok vannak a növekedés és az export szempontjából kulcsfontosságú műszaki területeken.

A balti országok vállalatai már régóta rászorulnak külföldi – elsősorban ukrán – vendégmunkásokra, de újabban már ezek sem jelentenek igazi megoldást, mivel legtöbbjük az első adandó alkalommal továbbáll a skandináv országokba. A lett, litván és észt munkaadók így – a nyelvi problémák ellenére – kénytelenek kínai, pakisztáni, indiai vagy bangladesi informatikusokra és szakmunkásokra építeni.

A szakemberhiány részben arra vezethető vissza, hogy az uniós csatlakozás óta az új tagországokból tömegesen vándoroltak nyugatra a jól képzett fiatalok; Lengyelországból például becslések szerint nagyjából egymillióan mentek ki Nagy-Britanniába és Írországba. A varsói kormány nemrég kampányt indított a kivándorolt fiatal szakemberek hazacsalogatásáért: egyebek mellett a cégalapítás megkönnyítésével igyekeznek megnyerni őket. Felmérések szerint azonban a többség nem tervezi, hogy egyhamar hazatér. Így aztán a lengyel vállalatok magas bérekkel igyekeznek magukhoz csalogatni az egyre szűkösebb utánpótlást, és a balti országokhoz hasonlóan itt is napirenden van a kelet-európai vagy távol-keleti bevándorlók fogadása.

A nyugat-európai helyzetet jól mutatja, hogy a DIW kutatóintézet felmérése szerint a német cégek kétharmadának nehézséget okoz a műszaki szakemberek toborzása (jogászhiányra csak minden tizedik vállalat panaszkodik). Több tízezernyi mérnöki és szakmunkásálláshely áll üresen. Az érintett cégek mellett már Annette Schavan oktatási miniszter is azt szorgalmazza, hogy szállítsák le azt a 85 ezer eurós éves bérminimumot, e felett a külföldiek munkavállalási engedélyt kaphatnak. Ausztriában Martin Bartenstein gazdasági miniszter szerint rövid távon 6-7 ezer szakmunkás hiányzik, és ezeknek csak egy részét lehet a kelet-közép-európai szomszédoktól pótolni. VG