Hajmeresztő fordulat történt a Zelenszkij bemutatta új békejavaslatban: akkor most mi lesz a NATO-val?

Az ukrán–amerikai tárgyalások eredményeként új, húszpontos béketerv körvonalazódott, mely az Oroszország által indított háború lezárását célozza, és több lényeges ponton eltér a korábbi, 28 pontos változattól. A tervezetet Volodimir Zelenszkij ismertette, hangsúlyozva: az átdolgozás célja az volt, hogy a javaslat ne kényszerítse Ukrajnát egyoldalú engedményekre, ugyanakkor reális tárgyalási alapot teremtsen Washington, Európa és Moszkva számára is.

Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a dokumentum egyik legfontosabb újdonsága, hogy nem írja elő az ukrán csapatok kivonását az általuk ellenőrzött területekről, és a konfliktus lezárását elsősorban a frontvonalak befagyasztásával, demilitarizált vagy potenciális gazdasági övezetek kialakításával képzeli el. A tervezet ugyanakkor nyitva hagy több, politikailag és katonailag a legérzékenyebbek közé tartozó kérdést, köztük a zaporizzsjai atomerőmű és a kelet-ukrajnai régiók sorsát.

Történt egy elképesztő fordulat is, amelynek az értelmezése a későbbiekre marad: az új tervezetből eltávolították azt az orosz követelést, amely megtiltaná Ukrajnának a NATO-csatlakozást, ezzel kapcsolatban pedig Zelenszkij leszögezte: a NATO dolga eldönteni, szeretné-e befogadni Ukrajnát tagállamai közé – számol be az MTI.

Valóban kikerült-e a kérdés a fókuszból, már csak azért is érdekes, mert a következetes orosz álláspont eddig az volt, hogy határozottan ellenezték Ukrajna NATO-csatlakozását. Ezen a kérdésen adott esetben az egész békefolyamat elbukhat.

A húszpontos béketerv fő elemei

1. Az aláírók megerősítik, hogy Ukrajna szuverén állam.
2. Teljes és megkérdőjelezhetetlen megnemtámadási megállapodás jön létre Oroszország és Ukrajna között nemzetközi megfigyelő mechanizmussal.
3. Ukrajna biztonsági garanciákat kap.
4. Az ukrán fegyveres erők békeidőben is legfeljebb 800 ezer fős létszámmal működnek.
5. Az Egyesült Államok, a NATO és európai partnerek az 5. cikkhez hasonló biztonsági garanciákat nyújtanak Ukrajnának, szankciók visszaállításával egy újabb orosz támadás esetén.
6. Oroszország jogszabályban és nemzetközi dokumentumokban rögzíti megnemtámadási kötelezettségét Ukrajnával és Európával szemben.
7. Ukrajna meghatározott időpontban az Európai Unió tagjává válik, átmeneti piaci kedvezményekkel.
8. Átfogó gazdasági és fejlesztési csomag indul Ukrajna számára, külön alapokkal és nemzetközi részvétellel.
9. Több alap jön létre az újjáépítés, a régiók helyreállítása és a humanitárius segítség finanszírozására összesen mintegy 800 milliárd dolláros céllal.
10. Ukrajna felgyorsítja a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
11. Ukrajna megerősíti elkötelezettségét a nukleáris fegyvermentes státusz mellett.
12. A zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének és a kahovkai vízerőmű helyreállításának rendezése.
13. Oktatási és társadalmi programok indulnak a kulturális tolerancia és kisebbségi jogok erősítésére.
14. A Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékben fennálló katonai állások vonala ideiglenes frontvonalként szolgál, nemzetközi jelenléttel.
15. A felek vállalják, hogy a területi vitákat nem erővel, hanem diplomáciai úton rendezik.
16. Oroszország nem akadályozza Ukrajnát a Dnyeper és a Fekete-tenger kereskedelmi használatában, külön tengeri megállapodással.
17. Humanitárius bizottság alakul, mely a fogolycseréket és a civilek szabadon bocsátását koordinálja.
18. A megállapodás után Ukrajna a lehető leghamarabb elnökválasztást tart.
19. A megállapodás jogilag kötelező érvényű, végrehajtását nemzetközi testület felügyeli.
20. A megállapodás elfogadását követően azonnali tűzszünet lép életbe.

Zelenszkij szerint a tárgyalások legnehezebb pontjai továbbra is a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzése, valamint a kelet-ukrajnai területek státusza. Az amerikai fél felvetette a közös, háromoldalú üzemeltetés lehetőségét, ezt azonban Kijev nem tartja elfogadhatónak. Hasonlóan érzékeny kérdés a frontvonal mentén kialakítandó esetleges gazdasági övezetek ügye, melyeket Ukrajna csak lehetőségként kezel.

A tervezet jelenlegi formájában még nem végleges megállapodás, inkább keretdokumentum, mely kijelöli Ukrajna tárgyalási mozgásterét. A következő lépés az lehet, hogy az Egyesült Államok bemutatja a tervet Moszkvának, ahol eldőlhet, van-e esély arra, hogy a húsz pont valódi békefolyamat alapjává váljon, vagy továbbra is a háborús logika határozza meg a térség jövőjét.

Lenyúlnák Budapesttől a békecsúcsot

Újabb város jelentkezett be az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások lehetséges helyszíneként, noha októberi telefonbeszélgetésén Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogatásáról biztosította azt az ötletet, hogy a béketárgyalások helyszíne Budapest legyen. Azóta ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök személyesen találkozott mind a két szuperhatalom vezetőjével is.

Kedden Marko Duric szerb külügyminiszter biztosította támogatásáról Trump béketervét, és 

„Belgrád helyszínként szolgálhat a tárgyalásokhoz. Azon kevés főváros közé tartozunk, amelyek közvetlenül elérhetők az Egyesült Államokból, Európából, Oroszországból, Kínából vagy a Közel-Keletről. Ezenkívül vendégszerető és tapintatos házigazdákként vagyunk ismertek” – sorolta hazája fővárosának előnyeit a szerb diplomácia vezetője.

Duric a Der Spiegelnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Európa legsürgetőbb feladata az ukrajnai béke elérése, ezért Szerbia erősen támogatja Trump békekezdeményezését és minden más javaslatot, ami a harcok lezárásához vezethet Ukrajnában.