2026-os béremelések: ezek az ágazatok járnak a legjobban – itt a végleges lista
Idén többször is beszámoltunk már a 2026-os béremelésekről, a részletszabályok azonban csak most váltak véglegessé a legújabb Magyar Közlönyben. Összeszedtük, hogy jövőre kik számíthatnak az átlagot meghaladó emelésre, és mely területeken marad visszafogottabb a bérnövekedés.
A kormány gondolt a szakképzésben dolgozókra is
A Magyar Közlöny szerint a kormány az állami intézményekben kötelezően biztosítja az emelést, az önkormányzati fenntartók esetében pedig központi költségvetési ellentételezést nyújt a végrehajtáshoz. A nem állami – így az alapítványi és egyházi – fenntartók számára a kabinet felkérést fogalmaz meg az azonos mértékű béremelés végrehajtására.
A szakképzésben dolgozó oktatók 2026. január 1-jétől átlagosan tízszázalékos béremelésre számíthatnak
miközben meghatározták a kötelező legkisebb havi alapbért is, amelynek összege 775 500 forint, ez korábban 705 ezer forint volt.
A szakképzés bérrendezésének kettős célja van:
- egyrészt a szakképzésben dolgozó oktatók jövedelmi szintjét közelíti a gazdaság azonos ágazataiban jellemző átlagkeresetekhez,
- másrészt biztosítja, hogy a szakképzés ne szakadjon el a köznevelési rendszerben végrehajtott pedagógusbéremelésektől.
A kormányhatározat külön kitér arra is, hogy az agrárszakképzési centrumok és a rendvédelmi szakképzési intézmények oktatóit az általános szabályokkal azonos elvek szerint kell figyelembe venni. A végrehajtásért a kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint az agrárminiszter felel az általuk fenntartott intézmények körében.
A pedagógusok is jól járnak
A Magyar Közlönyben továbbá arról is olvashatunk, hogy mi a terv jövőre a tanárok béremelésével. A 2026. január 1-jétől életbe lépő intézkedések szerint a pedagógusok, ideértve a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozókat is,
átlagosan tízszázalékos béremelésben részesülnek.
A kormányhatározat egyértelmű célt jelöl ki: a pedagógusok átlagbére érje el a felsőfokú végzettségűek 2026-ra várható átlagkeresetének legalább 80 százalékát. A kormány kötelezően biztosítja az emelést az állami intézményekben, központi költségvetési ellentételezést nyújt az önkormányzati fenntartóknak, és felkéri a nem állami fenntartókat, köztük az alapítványi és egyházi intézményeket is, hogy hajtsák végre az azonos mértékű emelést.
A 2026-os béremelés fő fókusza: a kulturális szektor
A legnagyobb arányú béremelés a kulturális ágazatban dolgozókat érinti: 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel 15 százalékkal emelkednek a bérek a
- muzeális intézményekben,
- nyilvános könyvtárakban,
- közművelődési intézményekben,
- integrált kulturális intézményekben,
- az előadó-művészeti szervezeteknél,
- valamint a Magyar Művészeti Akadémián foglalkoztatottak körében.
A szabályozás kiterjed az állami, az önkormányzati, a nemzetiségi önkormányzati és az egyházi fenntartású intézményekre, valamint azokra a civil szervezetekre is, amelyek központi költségvetési támogatásban részesülnek és kulturális közfeladatot látnak el.
A jogszabály konkrét határidőt is meghatároz a finanszírozásra: az érintett intézményeknek legkésőbb 2026. március 1-jéig meg kell kapniuk a béremeléshez szükséges forrásokat. A költségvetési fedezet biztosítása és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás több minisztérium feladata, elsősorban a nemzetgazdasági, valamint a kultúráért és innovációért felelős tárcáé.
Béremelés 2026: megvan, mennyivel növelik a fizetéseket a cégek és az állam
A folyamatban lévő bértárgyalások alapján 2026-ban átlagosan 7-8 százalékos béremelés várható a magyarországi vállalatoknál, miközben az egyes ágazatok és cégek között jelentős eltérések alakulhatnak ki. A minimálbér januártól 11 százalékkal, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik, ami továbbra is fontos viszonyítási pont a piaci béremelésekhez. A közszférában ennél jóval nagyobb, több területen 10-20 százalékos emelések jöhetnek, ami összességében felfelé húzza a nemzetgazdasági bérdinamikát. A munkaerőpiac közben lazult, a munkaerőhiány mérséklődött, tömeges leépítések nélkül, de visszafogottabb toborzással. Mindezek alapján jövőre a bruttó átlagkereset 750 ezer forint közelébe emelkedhet, ami nettó szinten már 500 ezer forint feletti átlagbért jelenthet.
