Fejjel ütközik Washington és Brüsszel, ilyen durva konfliktust még nem hozott karácsony – és közben békéről tárgyalnak
Az Európai Bizottság határozott hangvételű közleményben ítélte el az Egyesült Államok döntését, amely öt európai állampolgár, köztük Thierry Breton volt belső piaci biztos amerikai beutazását tiltja meg. A brüsszeli testület szerint a vízumtilalom összeegyeztethetetlen a szólásszabadság és a demokratikus alapértékek tiszteletével.
Vízumtilalom a szólásszabadság eltiprásáért
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma kedden vízumtilalmat rendelt el öt európai személy ellen, akiket azzal vádol, hogy amerikai közösségimédia-platformokat kényszerítettek felhasználók és nézetek elhallgattatására. A döntés egyik legnagyobb visszhangot kiváltó célpontja Thierry Breton, az Európai Unió volt belső piaci biztosa.
Az Egyesült Államok akkor csapott le európai szereplőkre beutazási tilalommal, amikor Washington az ukrajnai háború lezárását próbálja tető alá hozni.
Az amerikai kormány szerint, miközben békéről tárgyalna, Európa egy része cenzúrával és politikai nyomásgyakorlással „tesz keresztbe” az együttműködésnek.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az érintettek „szervezett erőfeszítéseket vezettek” annak érdekében, hogy amerikai cégek tartalmakat távolítsanak el, valamint demonetizáljanak vagy elnyomjanak bizonyos véleményeket. A vízumtilalom Breton mellett több civil szervezet vezetőjét is érinti.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kemény hangvételű bejegyzést tett közzé az X-en, amelyben egyértelművé tette: az Egyesült Államok nem hajlandó tovább eltűrni az európai cenzúrás nyomásgyakorlást az amerikai közösségimédia-platformokkal szemben.
Túl sokáig az európai ideológusok szervezett erőfeszítéseket tettek amerikai platformok kényszerítésére, hogy megbüntessék az általuk ellenzett amerikai nézeteket
– írta Rubio. Hozzátette: a Trump-kormányzat nem fogja eltűrni a határokon átnyúló, kirívó cenzori lépéseket.
Thierry Breton visszautasította a vádakat, és az intézkedést „McCarthy-féle boszorkányüldözésnek” nevezte. „A cenzúra nem ott van, ahol önök keresik” – üzente az Egyesült Államoknak.
László András, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője közösségi oldalán reagált az ügyre, ahol kijelentette:
Az EU-s cenzúrahálózat egy kiterjedt, szervezett rendszer, amelynek magyar szereplői is vannak.
Szerinte a mostani amerikai lépések rávilágítanak arra, hogy a digitális szabályozás körüli vita messze túlmutat jogtechnikai kérdéseken.
A kormánypárti politikus felidézte: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke idén ősszel jelentette be, hogy az EU tovább erősíti ezt a rendszert az úgynevezett Európai demokráciapajzs program keretében. László András szerint ez újabb bizonyítéka annak, hogy Brüsszel intézményesített eszközökkel kíván beavatkozni a véleménynyilvánítás és az online tartalmak szabályozásába.
Brüsszel is a szólásszabadság mögé bújik
Mindezek után az Európai Bizottság hivatalos közleményben reagált, amelyben „erőteljesen elítélte” az amerikai döntést. A testület kiemelte: a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog Európában, és közös érték az Egyesült Államokkal a demokratikus világban.
Brüsszel hangsúlyozta azt is, hogy az EU nyitott, szabályalapú, egységes piac, amelynek szuverén joga saját demokratikus elvei és nemzetközi kötelezettségei mentén szabályozni a gazdasági és digitális környezetet. A bizottság szerint az uniós digitális szabályok
- „tisztességesek”,
- „arányosak”
- és „minden vállalatra egyformán vonatkoznak”.
Annak ellenére, hogy csak a közelmúltban fogta vissza az amerikai tech óriásokkal szembeni hadjáratát, miután ráeszméltek, hogy a Trump-kormány brutális büntetést fog ezért kiosztani Európára.
Az Európai Bizottság közölte: magyarázatot kért az amerikai hatóságoktól, és továbbra is párbeszédre törekszik. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ha szükséges, gyorsan és határozottan fellép az EU szabályozási autonómiájának védelmében az általa indokolatlannak tartott intézkedésekkel szemben.
Trump ítéletet mondott Szlovákiáról, azonnali visszahívást rendelt el: Fico most elgondolkodhat rajta, mi történt
Bár a diplomaták új feladatokat kapnak, a lépés globális vezető szerepükre is hatással lehet. Az amerikai külügyben nagykövet-őrségváltás zajlik: Trump harminc országból hívja vissza képviselőit.
