BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt a csomag, amit Karácsony repesve várt, de nem köszönte meg – az állam segíti ki a budapestieket

Kihirdették a Magyar Közlönyben a fővárosi segélyhitelről szóló törvényt, amely állami garanciával támogatott kölcsönt biztosít a Fővárosi Önkormányzatnak és az ötven százalékban fővárosi tulajdonú cégeknek a dolgozói kifizetések fedezésére, fizetési nehézségek esetén. A hitel célja a közszolgáltatások, különösen a tömegközlekedés zavartalan fenntartása.

Kihirdették a Magyar Közlönyben a fővárosi segélyhitelről szóló törvényt, amely fizetési nehézségek esetén biztosítana állami garanciával támogatott kölcsönt Budapestnek. A jogszabály lehetővé teszi a Fővárosi Önkormányzat és legalább 50 százalékban fővárosi tulajdonú gazdasági társaságainak egy speciális segélyhitel felvételét a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), ha fizetési nehézségeik miatt nem tudják kifizetni a dolgozók személyi jellegű kifizetéseit és a kapcsolódó közterheket.

Daily life in HungaryKihirdették a fővárosi segélyhitelről szóló törvényt – Állami garanciával vehet fel hitelt Budapest és a fővárosi cégek
Fotó: Anadolu via AFP

A jogszabály célja a fővárosi közszolgáltatások – különösen a tömegközlekedés – zavartalan fenntartása, függetlenül a pénzügyi helyzettől. A hitelt az állam százzázalékos készfizető kezességgel garantálja, az MFB pedig kamatkiegyenlítést kap az államtól. A kölcsönhöz fedezetet kell biztosítani ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog formájában.

Az igénylést a főpolgármester, a főjegyző vagy a gazdasági társaság vezetője kezdeményezheti, és a társaságok a fővárosi önkormányzat hozzájárulása nélkül is eljárhatnak. Különleges rendelkezés, hogy ha az önkormányzat nem kezdeményezi a hitelfelvételt, de fizetési nehézség áll fenn, a Fővárosi Kormányhivatal hatósági határozattal indíthatja el az eljárást – akár dolgozói érdekképviselet kérésére is.

Szigorú feltételek

A hitel felvételének feltételei szigorúak: az igénylőnek vállalnia kell konszolidált költségvetés készítését, részletes vagyonleltár összeállítását, az irányítási struktúra hatékonyabb működést szolgáló átalakítását, valamint kéthetente likviditási terv küldését az MFB-nek.

A hitelkeretből kizárólag a személyi jellegű kifizetésekre és kapcsolódó közterhekre lehet lehívni összeget, és minden lehívás előtt nyilatkozni kell arról, hogy nincs más fedezet a kifizetésre. A kifizetéseket egy kormány által létrehozott vizsgálóbizottság ellenőrzi tartalmi és formai szempontból, de a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás ellehetetlenülése esetén a kifizetést nem lehet megtagadni.

A jogosultság megszűnik, ha 12 hónapon keresztül nem hívnak le belőle, vagy ha már nincs fizetési nehézség. Emellett az MFB feladatkörét bővítik a segélyhitel kezelésével, az önkormányzat pedig a segélyhitel igénybevétele esetén a kormány előzetes hozzájárulása nélkül köthet hosszú lejáratú működési hitelt.

A törvény új büntetőjogi rendelkezést is bevezet: aki önhibájából megszegi a hitelhez kapcsolódó kötelezettségeket – például a költségvetés készítését, a vagyonleltár bemutatását, az irányítási átalakítást vagy a likviditási tervek benyújtását –, azt vétség miatt akár két év szabadságvesztéssel is sújthatják.

A jogszabály elfogadásakor a parlament kormánypárti többsége hangsúlyozta, hogy a konstrukció a budapesti dolgozók bérének biztosítását szolgálja, míg az ellenzék részben alkotmányos aggályokat vetett fel, és a főváros vezetése korábban jelezte, hogy nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, inkább más finanszírozási formákat keres.

Budapest fizetésképtelenné válhat

A Világgazdaság is beszámolt arról, hogy az Állami Számvevőszék szerint intézkedések hiányában Budapest fizetésképtelenné válhat. A jelentés szerint a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet. A számvevőszék vizsgálata szerint a főváros 2019 végén még több mint 214 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkezett, ez az összeg 2022 végére szinte teljesen eltűnt. 

A 2019–2024 közötti időszakban 193 milliárd forintos hiány halmozódott fel, miközben a szolidaritási hozzájárulás összege hatszorosára nőtt, és összesen 230 milliárd forint terhet rótt a fővárosra. Budapest pénzügyi helyzete hosszú ideje romlik. A likviditási gondok már tavasszal megjelentek, majd őszre vált világossá, hogy a bevételek és a kötelezettségek nem tarthatók egyensúlyban. 

Orbán Viktor korábban közölte, ha kell, a kormány segít a fővárosnak. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely pedig arról írt, hogy semmilyen hatást, jogkört nem akarnak elvenni Budapesttől. Gulyás úgy fogalmazott, hogy a városvezetés döntéseinek és kormánnyal folytatott vitáinak a budapestiek nem lehetnek a kárvallottjai. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.