Vetélkedés az ETI-ért

Február végén kezdődhet meg a versengés azért, hogy Magyarország, Ausztria és Lengyelország közül melyik tagállam adhat otthont a felálló Európai Technológiai Intézetnek (ETI). Az elsősorban a megújuló energiaforrásokra, illetve a következő generációs információs technológiára összpontosító ETI-t Brüsszel a jelenleg világelső amerikai Massachusetts Institute of Technology európai megfelelőjének szánja. A tervek szerint az egyetemek, vállalatok és önálló intézetek együttműködését lesz hivatott elősegíteni a kutatás-fejlesztés terén.

Az ETI központjának elhelyezéséért pályázó országok nagy száma is jól mutatja a projekt jelentőségét, és azt is, hogy Európa jövője a világszínvonalú kutatás-fejlesztésben van – idézi Jan Figel tudományos biztos nyilatkozatát az EUobserver. Az unió fő célkitűzése az intézet felállításával a Japánnal és az Egyesült Államokkal szembeni technológiai lemaradás ledolgozása. Ez számokra lefordítva azt jelentené, hogy 2010-ben a 27 tagállam GDP-jének 3 százalékát fordítanák kutatás-fejlesztésre, szemben a 2006-os 1,85-dal, illetve az USA szintén tavalyi 2,7 százalékos arányával.

Az ETI jövőbeni központjának otthont adó helyszínnel szemben nincsenek speciális elvárásai az uniónak, ugyanakkor az Európai Parlament (EP) képviselői kívánatosnak tartanák, ha az intézetet európai színvonalú tudományos műhelyek közelébe helyeznék. A három pályázó ország közül Magyarország számára mindenképpen előnyt jelent a másik két vetélytárssal szemben, hogy nálunk még egyetlen uniós ügynökséget sem helyeztek el eddig – mondta kérdésünkre Herczog Edit szocialista EP-képviselő. Herczog szerint ezenfelül Magyarország nagyon jól pozicionált a megújuló energiaforrások és az információs technológia kutatásának terén a kelet-közép-európai új tagállamok mezőnyében.

Bécs és a lengyelországi Wroclaw mint leendő helyszín kapcsán valóban hátrányt jelenthet, hogy mindkét ország otthont ad már egy ügynökségnek. Ausztria fővárosában működik az alapjogokkal foglalkozó, Varsóban pedig az unió határőrizetét koordináló ügynökség (FRA, Frontex).

Az ETI központjának helyéről szóló vitát ugyanakkor az EP-képviselők egy része nem tartja igazán lényegesnek. Ján Hudacky szlovák néppárti képviselő szerint nincs szükség még egy bürokratikusan működő intézmény létrehozására, és sokkal előnyösebb lenne, ha egy virtuális szervezet koordinálná a kutatási együttműködéseket. Hudacky ezenfelül azt is kiemelte, hogy az elit egyetemekkel és kutatóközpontokkal nem rendelkező tagállamoknak mindenképpen problémát fog jelenteni a részvétel a különböző együttműködésekben. A helyszínről szóló döntést azonban nem az EP-képviselők, hanem a miniszterek tanácsa mondja majd ki.

A legnagyobb

Európa jelenleg működő legnagyobb kutatási hálózatát az 56 különböző tagintézetből álló, összesen 12 500 munkatársat foglalkoztató német Fraunhofer társaság fogja össze. A társaság teljes költségvetése 1,2 milliárd eurót tesz ki, ennek harmadát az állami és tartományi támogatás biztosítja, a fennmaradó részt viszont a magán- és a közszférából érkező kutatási megrendelések utáni bevételek fedezik.