B.U.É.K. 2008! Minek, mennyivel nő az ára? Fontos változások

Januártól máshogyan számítják ki, hogy kinek mennyi nyugdíj jár. A változás csak azokat érinti, akik 2008. január elseje után mennek nyugdíjba, s nincs hatással a korábban megállapított járadékokra.

Két dolog változott meg januártól: az első az úgynevezett teljes valorizáció (szintrehozás), amely 2008-ban megállapított nyugdíjakat 10,6 százalékkal növeli. A gyakorlatban a teljes valorizáció azt jelenti, hogy az 1988. és 2006. közötti keresetek mindegyikét a 2007-es szintűre emelik. S ezeknek a jelenértékű kereseteknek az átlagából számítják ki  egy igen bonyolult módszerrel a nyugdíj összegét.

A másik változás a teljes nettósítás, amely tíz százalékkal csökkenti az idén megállapított nyugdíjakat. Ugyanis a nyugdíjak kiszámításánál figyelembe vett bruttó kereseteket a járulékok összegével is csökkentik az idei évtől. Eddig ugyanis a bruttó kereseteket csak a személyi jövedelemadóval csökkentették. A két számítási módszerbeni változás együttes hatásaként a 2007. évi és a 2008. évi szabályok szerint megállapított nyugdíjak mindössze fél százalékkal tér el egymástól a szociális és munkaügyi tárca szerint.

Előrehozott nyugdíj melletti munkavégzés

Jelentősen megváltoztak a korhatár alatt nyugdíjba vonulókra vonatkozó szabályok is. Ebbe a körbe tartozik az előrehozott öregségi, a csökkentett előrehozott öregségi, a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj is. Az idei évtől a korhatár alatti öregségi nyugdíj folyósításának feltétele a munkaviszony megszüntetése is. Ha a nyugdíjas mégis munkát vállal a 62. életévének betöltése előtt, s keresete év közben bármikor meghaladja az év első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresét, akkor a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját.
Ha ez decemberben történik, akkor az utolsó havi juttatást vissza kell fizetni. Ez a szabály egyelőre csak azokra vonatkozik, akiknek 2008. január elseje után állapítják meg a korhatár alatti nyugdíjat. A korlátozás 2010. januárjától viszont már minden 62 évnél fiatalabb nyugdíjasra érvényes lesz.

Rehabilitációs rendszer

A rokkantsági ellátási rendszer is megváltozott január elejével, s bevezették az úgynevezett rehabilitációs járadékot. Akik idén január elseje után igénylik a rokkantnyugdíjat, azoknál már két lehetőség jöhet szóba. Egyrészt a rokkantnyugdíj, másrészt a legfeljebb három éves rehabilitáció. Ez utóbbi célja, hogy a rokkant a rehabilitáció után a megmaradt képességének leginkább megfelelő munkát találjon, s járadék helyett bérből élhessen. A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával.

A jelenlegi rokkantnyugdíjasok közül nem érinti a változás azt, akiknek az állapotát orvosszakértő véglegesen véleményezte, illetve a I. csoportos rokkantnyugdíjasokat sem. A II. és III. csoportosokra azonban fokozatosan az új szabályok lesznek érvényesek. 

Gyes, gyet, családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Az öregségi nyugdíj minimuma az idei 27130 forintról 28500 forintra emelkedett. Ezzel együtt emelkedett valamennyi, a nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátás összege is, így a gyes, a gyet, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az egy-két gyermekes családban élő gyermekek családi pótléka átlagosan 4,5 százalékkal, gyermekenként havi öt-hatszáz forinttal lett magsabb az év elejével. Az egyedülálló szülők által nevelt és a három és több gyermekes családban élő gyermekek – ők teszik ki a gyermekek közel felét – családi pótléka hét-nyolc százalékkal, átlagosan havi 1000-1100 forinttal emelkedett.

Emelkedett a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményére jogosító jövedelemhatár is. Idén minden olyan gyermek jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 125 százalékát (35625 forintot), tartósan beteg, fogyatékos gyermek, vagy egyedülálló szülő esetén pedig a 135 százalékát (38475 forintot). Emellett bővült a kedvezmények köre is. Nemcsak a bölcsődében, az óvodában és az általános iskola 1-4. osztályában, hanem az 5. osztályban is ingyen kapják az étkezést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak (a közoktatás többi évfolyamán 50 százalékos a kedvezmény). Továbbra is ingyenes marad a tankönyv a közoktatás mind a 13 évfolyamán. Az évente kétszer járó pénzbeli támogatás eddigi 5000 forintról 5500-ra emelkedett.

Adózás (lapozzon!)

Adójóváírás
Január elsejével összevonták a kiegészítő és alap adójóváírást, s emelkedett a jogosultsági jövedelemhatárt is. Így havonta 11 340 forinttal kevesebb adót kell a bérük után fizetnie azoknak, akik évente bruttó 1 millió 250 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Akik ennél többet, de legfeljebb 2 millió 762 ezer forint bruttót visznek haza, azok csak a kedvezmény egy részét vehetik igénybe, csökkenő mértékben. Évi 2 millió 762 ezer forint bérjövedelem felett már egyáltalán nem lehet mérsékelni az adót. Nem változnak viszont a személyi jövedelemadó kulcsok (18 és 36 százalék) és az alsó kulcs sávhatára (1 millió 700 ezer forint).

Adómentes juttatások
A melegétel-utalvány a tavalyi 10 ezerről 12 ezer forintra, hideg étel ötezerről hatezer forintra nőtt. Változott az iskolakezdési támogatás adómentes felső határa is: a tavalyi 20 ezer forintról a mindenkori minimálbér 30 százalékára emelkedett, azaz idén 20 700 forint. Az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havi adómentes összege a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékra emelkedett, azaz a tavalyi 13 ezer forintról 20700 forintra nőtt.

Adózás lakás eladásakor
Januártól nem kell adózni a lakás eladásakor, ha az több mint öt évig a tulajé volt. Ha valaki azonban a lakás vásárlásától számított öt éven belül eladja az ingatlant, akkor a huszonöt százalékos adót kell fizetnie. Marad azonban az az elv, hogy minél tovább van az adott lakás a tulajdonos birtokában, annál nagyobb mértékben csökkenthető az adóalap. Az adó alapja, vagyis az eladásból szerzett jövedelem a lakás eladáskori forgalmi értékének és a vásárláskori forgalmi értéknek a különbözete. Az adóalapot továbbra is lehet csökkenteni a vásárláshoz és az értékesítéshez kötődő kiadásokkal, a megfizetett illetékkel, s a felújítás költségegekkel.

Luxusadó
Elsejétől már nemcsak a magánszemélyeknek, hanem a vállalkozásoknak is luxusadót kell fizetniük, ha száz millió forintnál nagyobb értékű lakás vagy üdülő van a tulajdonukban. Az adó mértéke a százmillió forint feletti rész fél százaléka.

Fordított áfa
Januártól kibővült a fordított áfafizetés köre egyes ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál és értékesítéseknél. Így például az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási, bontási szolgáltatásoknál. A gyakorlatban a fordított adózás ugyanis úgy működik, hogy az eladó olyan számlát állít ki, amelyen nem tünteti fel az áfát, így a vevő csak a vételárat fizeti meg. A nettó összeget tartalmazó számlán fel kell tüntetni, hogy az áfa fizetésére a vevő kötelezett. A forgalmi adót a vevő magának számítja fel, és fizeti be a költségvetésbe.

Áremelkedés (lapozzon!)

Gáz
A lakossági gáz ára öt százalékkal magasabb januártól, mint tavaly. Legalábbis azoknak, akik nem jogosultak támogatásra, mert az egy fogyasztási egységre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíjminimum három és félszereést, vagyis a 99750 forintot. Ennél nagyobb mértékben, hét-nyolc százalékkal drágult a gáz azoknak a családoknak, ahol az egy fogyasztási egységre eső jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum két és félszeresét, azaz a 71250 forintot. Tíz-tizenegy százalékkal fizetnek többet elsejétől azok a háztartások, ahol a havi jövedelem 71251 és 99750 forint között van.

Áram
A lakossági, azaz az egyetemes szolgáltatói körbe tartozó fogyasztóknak 9,8 százalékkal drágult az áram ára januártól. A közintézményeknek, vagyis az iskoláknak, óvódáknak, kórházaknak általában tizenöt-húsz százalékkal kell többet fizetniük.íg a nagyfogyasztó vállalkozások számára döntően tizenöt-harminc százalékkal magasabb az áram ára az idn. A vállalkozók, s a közintézmények áramárait teljes mértékben a piac alakítja mostantól, így a pontos díjváltozást nehéz megjósolni.

Postai szolgáltatás
Átlagosan 6,9 százalékkal drágultak január elsejétől a belföldi postai díjak. A szabványlevélre 30 grammig így most már 70 forintos bélyeget kell ragasztani. Drágult a belföldi csomagküldés is: átlagosan 3,9 százalékkal kell többet fizetni.A külföldre küldött levelekért és levelező lapokért is magasabb díjat kell fizetni. Az európai országokba címzett, 20 grammos szabványlevélért a tavalyi 180 forint helyett 200 forintot kérnek el a postákon.