Brit lökés az atomenergiának

Áldását adta a brit kabinet az újabb atomerőművek szigetországi építéséről szóló tervre. A lépés várhatóan lendületet ad az Európai Unió többi tagállamában már folyó vagy tervezés alatt álló beruházásoknak, és felértékelődhet a nukleáris energia szerepe az ingadozó országokban is.

A döntéssel kapcsolatban azonban több csoport is fenntartásait jelezte a szigetországban. A Királyi Vegyészeti Társaság (SRC) például arra figyelmeztetett, hogy a lecserélendő régi erőművek bezárásához és a felhalmozódott nukleáris hulladék kezeléséhez olyan sok mérnökre lesz szükség, hogy akár komoly szakemberhiány is előállhat – írja a Financial Times. A zöldek pedig egyszerűen hazugnak nevezték a kormányzati döntés indoklását, rámutatva, hogy a tervezett 10 új erőmű legfeljebb 4 százalékkal tudja majd csökkenteni a brit szén-dioxid-kibocsátást, és azt is csak 2025 után.

Az európai atomfejlesztések láthatóan Brüsszel teljes jóindulatát élvezik, ezt jól mutatja például, hogy Andris Piebalgs energiaügyi biztos pozitívan nyilatkozott a bulgáriai Belenében építendő erőmű terveiről, miközben a környezetvédők mellett a szakértők is rendkívül súlyos aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban. Egyrészt a kiválasztott helyszín nagyon problematikus, mivel alig pár kilométerre fekszik egy korábban 120 halálos áldozatot követelő földrengés helyszínétől – mutat rá a Tagesspiegel. Másfelől pedig az elképzelés szerint orosz technológiával működtetnék az új létesítményt, amely biztonsági és gazdaságossági szempontokból is nagyon problémás. Ráadásul így veszélyes új hídfőállást építhetne ki magának az orosz atomtechnika az EU-ban, mindennek a tetejébe brüsszeli áldással és várhatóan pénzügyi segítséggel is.

A litvániai Ignalinában a balti államok és Lengyelország együttműködésével tervezett új erőmű építésének beindítása ugyanakkor részben éppen azért került veszélybe, mert Varsó mindenképpen el akarja kerülni az orosz részvételt a projektben, miközben saját szaktudással csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják megoldani a kivitelezést. Emellett a 6 milliárd eurós projekt finanszírozása sem megoldott, és a megtermelt energia elosztása körül is vita van. Így az ignalinai reaktor beindítása 2015, egyes becslések szerint pedig még 2020 előtt sem lehetséges.

Egy másik régiós tagállam, Szlovákia eközben folytatja megkezdett, összesen három új blokk építését magában foglaló kapacitásbővítéseit a Léva melletti Mohiban, illetve a Nagyszombat közelében fekvő Apátszentmihályon (Bohunice) – jelentette be Robert Fico kormányfő a tavaly november végén a frissen megalakult Európai Atomenergetikai Fórum pozsonyi ülésén. Biztonsági problémák sajnos északi szomszédunknál is akadnak: 1977-ben Apátszentmihályon történt a régióban a csernobili utáni legsúlyosabb baleset, és máig nem tisztázott az sem, mekkora kockázatot jelent a mohi erőmű alatt húzódó geológiai törésvonal.

Az ország előtt a továbbiakra nézve három lehetőség áll: szakíthat a nukleáris energiával, a mostani blokkokat leállításuk után korszerűbbekkel helyettesítheti, vagy még azok működése alatt állítja üzembe az új egységeket.

A gazdasági tárca számára készült tanulmány az első lehetőségnek nem sok esélyt ad a nemzetközi tendenciák alapján. Valószínűbb a második lehetőség, illetve ha a gazdaságosság úgy diktálja, nem kizárt az új blokkok korábbi munkába állítása sem.

Az MVM-nél érdeklődve nem kaptunk arról hírt, hogy új blokkok létesítése kapcsán bármiféle előkészület folyna.

Az ország előtt a továbbiakra nézve három lehetőség áll: szakíthat a nukleáris energiával, a mostani blokkokat leállításuk után korszerűbbekkel helyettesítheti, vagy még azok működése alatt állítja üzembe az új egységeket.

A gazdasági tárca számára készült tanulmány az első lehetőségnek nem sok esélyt ad a nemzetközi tendenciák alapján. Valószínűbb a második lehetőség, illetve ha a gazdaságosság úgy diktálja, nem kizárt az új blokkok korábbi munkába állítása sem.

Az MVM-nél érdeklődve nem kaptunk arról hírt, hogy új blokkok létesítése kapcsán bármiféle előkészület folyna.-->