Négymillió felett csak bankkártyával lehetne fizetni?
A feketekereskedelem visszaszorítása, a számlaadási fegyelem erősítése, valamint a tisztességes piaci szereplők és a fogyasztók védelme érdekében az ellenőrök a tervek szerint a következő hónapokban is megjelennek a fertőzött ágazatokban, különös tekintettel a húsvéti vásárokra és rendezvényekre. Fontos cél a kereskedők mellett az illegális beszállítók és forgalmazók felderítése is. A kormánybiztos szerint a tapasztalatok alapján a vásárokra vonatkozó szabályozás módosítására is sor kerülhet, és a jogszabályok átalakításával vennék elejét annak is, hogy egy illegális tevékenységen ért vállalkozás leánycége esetleg sikerrel vehessen részt közbeszerzési pályázatokon.
Az illegális kereskedelem ugyanakkor csak egy szelete a Magyarországon a GDP 17-18 százalékára, mintegy 3700 milliárd forintra tehető feketegazdaságnak, ennek mértéke megfelel az összes magyar nyugdíjas éves járandóságának vagy az egészségügyi kassza éves keretének. A feketegazdaság kiterjedtségére utal az is, hogy a termelői ágazatokban a cégek 54, míg a szolgáltatói szférában a vállalkozások 64 százaléka állította, hogy szűkebb gazdasági környezetében jelen van a párhuzamos gazdaság – közölte Kondorosi.
Emellett még mindig terítéken van a nagy értékű vásárlások nyomon követése, ám a korábban napvilágot látott 125 ezer forintos limit a kormánybiztos szerint nem fogadható el. Arról lehet szó, hogy a 3,5-4 millió forint feletti vásárlások esetén biztosítanánk a pénzek követhetőségét a bankkártyás fizetés kötelezővé tételével – szögezte le. Erre ugyanakkor csak az ingóságok esetén lesz szükség, hiszen az ingatlanokról és a járművekről – az illetékfizetés révén – az adóhatóság hivatalból adatokhoz jut.
A kormánybiztos számára fontos terület a hamisítások viszszaszorítása is mind a szellemi termékek, mind a fogyasztási cikkek piacán. A szellemi tulajdonjogok elleni sérelmek száma Magyarországon igen magas, jogvédő szervezetek szerint tízből kilenc letöltés illegális, míg tízből hét DVD nem eredeti. Folyamatban van a hamisítás elleni nemzeti testület életre hívása, amely a kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete lenne, a hamisítás elleni nemzeti stratégia pedig május végére készül el.
Az Új rend és szabadság részét képezik a közlekedési fegyelem javítására szolgáló szigorítások, többek között a büntetőpontok rendszerének módosítása és az objektív felelősség bevezetése révén. Az év elejével emelkedett a bírságok mértéke, és új vonás, hogy a helyszínen be nem fizetett bírságot adók módjára lehet behajtani, ráadásul a korábbi ötezer helyett már háromezer forintos összegtől. A célok között szerepel a rendőri jelenlét fokozása, valamint az, hogy a közutakon a sebességmérésbe bevonnák az önkormányzatokat és vállalkozásokat.
