Kiderült, mekkora az infláció Magyarországon: majdnem másfél éve nem látott ilyet a magyar gazdaság
Tovább mérséklődött az árnyomás a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közölt adatai szerint decemberben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest átlagosan 3,3 százalékkal, míg novemberhez viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedtek. Ez volt a második egymást követő hónap, amikor a jegybank 4 százalékos tartományában volt az infláció Magyarországon. A tavalyi egész éves adatot is közölte a KSH, amely átlagosan 4,4 százalék volt a 2024-es 3,7 százalék után.
Magyar gazdaság: a forint, az árrésstopok és a bázishatás is az infláció ellen hatnak
A Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők 3,3 százalékos drágulást jósoltak, tehát az adat nem okozott meglepetést.
A korábbi hónapoknál alacsonyabb áremelkedési ütem a bázishatásoknak, az élelmiszerárrés-stopoknak és a forint erősödésének köszönhető.
Egy évvel korábban, 2024 decemberében 4,6 százalékos volt a pénzromlás üteme, amely így a bázisba bekerülve most alacsonyabb árindexet eremdényezett. Ehhez jöttek hozzá az árrésstopok, amelyek nagyjából másfél százalékponttal csökkentik az inflációt, tehát nélkülük bőven 4 százalék fölött lenne a pénzromlás üteme.
Harmadrészt pedig kezd érződni az erős forint hatása. A hazai fizetőeszköz 2025-ben mintegy 6 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami fokozatosan megjelenik a fogyasztói árakban. Raádsásul az MNB szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy 2025 őszén véget ért a másfél évig tartó élelmiszer-áremelkedési ciklus, az élelmiszerek világpiaci ára szeptember óta csökken.
Csökken a szűken vett élelmiszer-infláció
A KSH részletes adataiból az derül ki, hogy az élelmiszer-infláció tovább mérséklődött decemberben: míg novemberben 3,2 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, ezúttal 2,6 százalékkal.
Ráadásul a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva, azaz szigorúan véve az élelmiszerárak 0,3 százalékkal csökkentek, azaz megállt az élelmiszer-infláció.
A termékcsoporton belül a csokoládé, kakaó ára 13,5, az édesipari lisztesárué 12,4, a kávéé 12,0, a büféáruké 11,8 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a margarin ára 27,8, a liszté 11,6, a tejtermékeké 14,3, a tejé 12,3, a sertéshúsé 9,8 százalékkal mérséklődött.
Az örök rejtélynek számító háztartási energiáért ezúttal 8,9 százalékkal kellett többet fizetni átlagosan a novemberi 9,8 százalék után, ezen belül a vezetékes gáz 19,8, az elektromos energia 2,2 százalékkal drágult. Továbbá:
- a szolgáltatások 6,8 százalékal drágultak (novemberben még 6,5 százalékkal),
- a tartós fogyasztási cikkek ára az előző havi 2,9 százalék után 2,7 százalékkal emelkedett,
- a járműüzemanyagok ára 8,6 százalékkal mérséklődött, miközben a gyógyszer, gyógyáruk 5,1 százalékkal drágultak.
Havi bázison az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,5 százalékkal csökkent, ezen belül a tojás 3,0, a gyümölcs- és zöldséglé 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 1,4, a büféáruk 0,6, a kenyér 0,2 százalékkal többe, a vaj, vajkrém 2,4, a sajt 1,9, a sertéshús 1,7, a tej és az étolaj 1,1-1,1 százalékkal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 0,3 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára 0,9 százalékkal nőtt, ezen belül a vezetékes gázért és a tűzifáért is 1,4-1,4 százalékkal többet kellett fizetni.
Lehet, hogy más hatása lesz az árrésstopok kivezetésének, mint eddig gondoltuk
Bár az árréstopok nagyjából másfél százalékponttal csökkentik az inflációt, a hatósági intézkedésekről eddig alkotott képet erősen árnyalja, amit Varga Mihály tavaly decemberben a monetáris tanács kamatdöntő ülésén mondott.
A jegybankelnök szerint az árrésstopok megszüntetése sem okozna érdemi inflációs sokkot Magyarországon, szemben azokkal az elemzői várakozásokkal, amelyek másfél százalékpontos drágulástól tartanak.
Ezt azzal indokolta, hogy hosszú távon a gazdaság alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez. Ráadásul azt sem lehet biztosra venni, hogy nem marad velünk hosszabb távon a kormányzati intézkedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában megerősítette, hogy a kormány gondolkodik azon, hogy maximálja a kiskereskedelmi árrést bizonyos termékek esetében. A tárcavezető kulcskérdésnek tartja, hogy az árrésstopok átmeneti eszközök maradnak-e, vagy hosszabb távon is a gazdaságpolitika részei lesznek.
Két százalék közelében lehet az infláció februárban
Elemzők szerint 2026 elején még szebb számokat láthatunk majd, ami miatt a jegybank is bátrabb lehet, és 2024 októbere után újra kamatot csökkenthet.
A tavalyi magas bázis, az árrésstopok fennmaradása, valamint a termelői árak felől érzékelhető dezinflációs hatások februárra akár két százalék körüli éves számot eredményezhetnek
– mondta Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője, aki szerint a kedvező értékek hamarosan kamatvágást indukálhatnak a jegybanktól. Annál is inkább, mert Varga Mihály tavaly decemberben résnyire kinyitotta az ajtót a monetáris lazítás újraindítása előtt. Ugyanakkor elemzők figyelmeztetnek, az év eleji átárazások mértéke lehet az egyik döntő faktor abban, hogy mikor tud elkezdeni kamatot csökkenteni az MNB.
