Rosszkedvünk tele - mélyponton a lakosság gazdasági hangulata

A lakosság rossz hangulata különösen az ország elmúlt évi teljesítményének értékelésében mutatkozik meg, ami az év végére – a saját háztartás helyzetének megítéléséhez hasonlóan – még a 2006-ban mérteknél is mélyebbre került.

A piackutató szerint sokat elárul a közhangulatról, hogy az ország gazdasági helyzetében decemberben már a megkérdezettek 77 százaléka látott romlást, és alig 3 százalékuk javulást. Szerény vigasz, hogy 2007 márciusa óta a jövőre vonatkozó várakozások, ha csak kicsivel is, de kevésbé borúlátóak, mint a múlt értékelése.

A gazdasági helyzet megítélését a leginkább a pártpreferencia befolyásolja: a kormánypártok szavazóinak ítélete összességében a borúlátó tartományban mozog ugyan, de ők így is lényegesen optimistábbak az átlagosnál, míg a Fidesz szavazói a legkevésbé bíznak a gazdaság teljesítményében.

Az év utolsó hónapjaiban bekövetkezett visszaesés ugyanakkor nagyrészt épp a kormánypártok szavazótáborának hangulatváltozásából adódott - a Fidesz szavazóinak értékelése szeptembertől lényegében nem változott.

A következő évi inflációra vonatkozó becslések átlaga az első félévben mérséklődött, de az őszi áremelkedések idején ismét feljebb kúszott. Az előző 12 hónapban érzékelt drágulás mértéke hullámzóan alakult, de míg 2006-ban (az általános fölébecslést figyelembe véve) viszonylag alacsony szinten, jellemzően 13-16 százalék között mozgott, addig 2007-ben a megkérdezettek már 18-20 százalékosra becsülték.

Az év elején a lakosság az infláció jelentős mértékű növekedésével kalkulált, hiszen a jövőre vonatkozó infláció mértékét 7 százalékponttal becsülték nagyobbra, mint a múltban tapasztaltat. Az előző 12 hónapban bekövetkezett pénzromlás mértékét a 2007-es év második felében is egyre nagyobbnak érezte a lakosság, de ehhez képest már csak kisebb – 2 százalékos – növekedést tartott valószínűnek.

Egyébként 2004 előtt a lakosság többnyire az infláció mértékének csökkenését, az EU-csatlakozást követő két évben pedig annak változatlanságát valószínűsítette.

A munkanélküliségre vonatkozó becslések is viszonylag érzékenyen reagáltak az aktuális eseményekre, de az elmúlt másfél évet tekintve (különösen a jövőre vonatkozó becslések terén) mégis inkább fokozatos megnyugvás látható. A lakosság továbbra is a munkanélküliség mértékének emelkedését valószínűsíti (a múltra vonatkozó becslések átlagosan 21-24 százalék között, míg a jövőre vonatkozóak 24-28 százalék között ingadoztak), de a különbség a 2006 második felében mért 4-5 százalékról 2007-ben 2-4 százalékra csökkent.

Az elmúlt év során lényegében stagnált a hitelfelvételt tervezők aránya – a legrosszabb jövedelmi helyzetűek körében enyhén csökkent a hitelfelvételi kedv, de ezt ellensúlyozta a legjobb helyzetűek körében mért növekedés. Talán a megszorítások hatása, hogy valamivel többen próbáltak a jövedelmükből félretenni, mint 2006-ban – igaz, a megtakarítás átlagos mértéke többnyire a háztartás jövedelmének 15 százaléka alatt maradt. Ezzel együtt kismértékben, de fokozatosan csökkent a vásárlási kedv is: bár a nyár végén még kisebb emelkedés volt látható, az év végére már csak a háztartások 18 százalékában tervezték nagy értékű tartós fogyasztási cikk beszerzését, és így ez az arány ismét a 2002 óta mért legalacsonyabb szintre süllyedt.