Választási csomag is készül: 130 milliárd adóteher-csökkentésre?

Igaz, lapunk számításai szerint ez utóbbi éves szinten 120-130 milliárd forintos tételt jelentene az önkormányzatok részesedését is figyelembe véve, amely a „hivatalos” mozgástér egészét felemésztené.

Mindenesetre az látszik, hogy az eredetileg január végére jelzett döntés a 2009-re ígért adójogszabály-változásokról nehezen fog megszületni. Nemcsak azért, mert az információink szerint a különböző változatokban készülő adócsomag mindegyikével, illetve egyes elemeivel szemben kifogások merülnek fel – például Veres János pénzügyminiszter részéről –, hanem azért is, mert még az sem világos, mekkora – forintosított – mozgástér áll rendelkezésre.

A kormányfő mindenesetre a következő két évben a GDP fél százalékának megfelelő adócsökkentésre lát lehetőséget. Ez a Világgazdaság számításai szerint mindössze 130-140 milliárd forintos tétel, ami nagyvonalúnak semmiképpen sem nevezhető. Igaz, Gyurcsány Ferenc – mint a Euromoney-nak adott interjújából, illetve az annak az adócsökkentési mozgástérre vonatkozó adatát a felvett interjú hanganyagára hivatkozva korrigáló kormányszóvivői irodai közleményből kiderül – azzal számol, hogy 2010-ig a jelenlegi 39 százalékos GDP-arányos adó- és járulékteher 37,6-re csökken. Ugyanez a szám található egyébként a 2007 decemberében frissített konvergenciaprogramban is.

Ugyanakkor a gazdaság versenyképessége nemcsak az összes adóteher csökkenésének mértékén múlik, hanem azon is, hogy akár szinten maradó terhelés mellett hogyan rendeződnek át a különböző elvonások.

Pontosan ez utóbbi kérdés okozhat komoly gondot a kormánynak ezekben a hetekben. A pénteken a lapunk által taglalt négy javaslat egyike a cseh modell mintájára a tb-járulékokat is bevonná a személyi jövedelemadó alapjába. Lapunk legújabb értesülése szerint a munkáltatókat terhelő járulékok bruttósítása szerepel a Miniszterelnöki Hivatalnál készülő tervekben, amelyek ezzel párhuzamosan viszonylag alacsony, 16 százalék körüli, egységes adókulcsot vezetnének be az szja-ban. Ezzel viszont jelentősen nőne az alacsony keresetűek adóterhelése, és az elvonás mértéke akár 50 százalék is lehetne – tudomásunk szerint ez a kifogása a javaslattal szemben a kormány több tagjának, köztük Veres János pénzügyminiszternek is, akitől ugyanakkor nem áll távol az áfa megemeléséből fedezett járulékcsökkentés gondolata. Úgy tudjuk, ezzel a lehetőséggel szemben viszont az a nyomós érv merült fel, hogy az újabb áremelkedés a nyugdíjasokat végleg a kormány ellen fordítaná. A kabinet ugyanis nem feledkezhet meg arról sem, hogy 2010-ben ismét választások lesznek.

Ám alig két és fél hete van a kormánynak arra, hogy a nyilvánosság elé tárja a 2009-től esedékes adójogszabály-változásokat, legalábbis az ezekre vonatkozó kormányzati terveket. Az MSZP 200-250 milliárd forintot, míg a szabad demokraták mintegy kétszer ekkora, az adóteher csökkentésére fordítható összeget „találtak” a jövő évi büdzsében.

A mozgástérrel kapcsolatban arra jutottak, hogy minimum 200 milliárd forintosnak kell lennie.

Megtudtuk azt is, hogy folyamatosan zajlanak a konzultációik a pénztártörvény kapcsán, mind a párton belül, mint a koalíciós partnerrel. Tovább vizsgálják, bővíthető-e azoknak a köre, akiktől átvállalhatóvá tennék a vizit- és kórházi napidíjat. TE

A mozgástérrel kapcsolatban arra jutottak, hogy minimum 200 milliárd forintosnak kell lennie.

Megtudtuk azt is, hogy folyamatosan zajlanak a konzultációik a pénztártörvény kapcsán, mind a párton belül, mint a koalíciós partnerrel. Tovább vizsgálják, bővíthető-e azoknak a köre, akiktől átvállalhatóvá tennék a vizit- és kórházi napidíjat. TE A Gyurcsány-interjú és utóélete A Euromoney londoni pénzügyi havilapban megjelent Gyurcsány-interjú szerint a kormány a következő két évben a GDP 4,5 százalékával szeretné csökkenteni az adóterheket – ez 1000–1150 milliárd forintnak felelne meg.

A Kormányszóvivői Iroda közleményben jelezte: a lap tévedett, a miniszterelnök – s ezt hangfelvétel is bizonyítja – a következő két évben a GDP fél százalékának megfelelő adócsökkentésre lát lehetőséget. Gyurcsány az interjúban arról is beszélt, hogy az adómérséklés nem veszélyezteti a hiánypályát, vagyis az eredményszemléletű deficit a 2006-os 9,2 százalékról jövőre a 3 százalékos maastrichti mérték alá süllyed, a magán-nyugdíjpénztári biztosítási tartalékok elszámolását is figyelembe véve.

Számításunk szerint az 1000 milliárd forintos mérték is reálisnak tűnik két évre vetítve – feltételezve, hogy akárcsak tavaly, a deficitpálya az idén és jövőre is kedvezőbben alakul a terveknél. TE -->